2009. február 28., szombat

Tegnap,ma és holnap...



Tegnap este kilenc korul erkeztunk Vasarhelyre,Molnar Kinga hozott el a kocsijaval.Itt a gyulekezetben evangelizacios estek vannak.Ma este a ferjem szolgalt,holnap is,ha elunk.Itt is ugy erezzuk magunkat,mintha hazajottunk volna.A vasarhelyi testverekben is olyan sok szeretet van...Aztan itt vannak Sandor es Napsugar,Sara (csaladtagok).Milyen jo veluk is egyutt lenni.Es meg ott vannak draga ismeroseink a hargitai nyari taborozasi idokbol(mozgasserult barataink)akik ugyancsak a szivunkhoz nottek.Annyira jo volt ma este talalkozni Gizikevel es ferjevel,akiket szinten a Barnabas uduloben lattam eloszor.Mindig orom oket latni.Annyira sok szeretet arad beloluk egymas fele es masok fele is.Istentol kaptak ezt.Mekkora vagy van bennuk...Egyre tobbet es egyre jobban megtapasztalni Isten kozelseget .Es ennek erdekeben felretesznek minden akadalyt.Ilyenkor telen sikos az ut,hideg is van,szombat este van,de megis....itt vannak az Ur hazaban.Ma este is megtapasztaltuk,milyen jo az Ur kozeleben.Zakeus is erre vagyott.Minden akadalyt legyozott.Es odakerult az Ur kozelebe.Sot meg a hazaba is fogadhatta.Mekkora boldogsag ez.
Gyakran eszembejut mostanaban ez az enek
O BOLDOG HAZ,HOL BEFOGADNAK TEGED,
IGAZ BARATUNK JEZUS KRISZTUSUNK.
AHOL A FERJ ES UGY A FELESGNEK,
TE VAGY A LEGKEDVESEBB O URUNK!
Barcsak sok hazba befogadnak Ot ma is,holnap is es mindaddig ,mig tart a kegyelmi ido.

2009. február 27., péntek

És itt vannak a szülők is



Hajni es Barnus-milyen boldogok !Akkor is boldogok voltak,mikor náluk jartam 2oo1 októberében.De mégis volt hiányérzetük.Már gyerekszoba is volt,csak gyerek nem.Hogy nekem mit jelentett az a hét,amit náluk töltöttem,azt is leirom a következő bejegyzésemben,ha az Úr megsegít.

2009. február 22., vasárnap

IKREK-ugye milyen szépek ?



Január közepén kaptam Amerikából ezt a szép képeslapot hagyományos postán.Már akkor megörökitettem a fényképezőgépemmel,de mindeddig elmaradt,hogy feltegyem a blogra.Most ,hogy Evódia útrakelt az amerikai kontinens felé,újra aktuális ez a kép.Hisz emlékeztet Amerikából Hajnira és Barnira akiknek vendége voltam egy kerek hétig 2oo1 őszén a Barnabás fiunk halála után.
Nos ez a két aranyos csöppség épp ebbe a családba érkezett 2oo8 december elején .Nagy csoda !Pontosan éppen nem tudom,de talán 16 év,vagy 17 év várakozás után érkeztek ezek a babák .Egyszerre kettő !Az Úr áldása legyen rajtuk és szüleiken !
Még folytatom.....

2009. február 19., csütörtök

Nagyapa ölében olyan jó !



Nagyapa,te hány éves vagy ?



Egy este egy unoka a nagyapjával beszélgetett, egyszer csak hirtelen megkérdezte:- Nagyapa, hány éves is vagy?A nagyapa !így válaszolt:- Hadd gondolkozzam egy kicsit
A televízió, a gyermekbénulás elleni védőoltás, a fénymásoló gép, a kontaktlencse és a fogamzásgátló tabletta előtt születtem.Nem volt még radar, hitelkártya, lézersugár és pengekorcsolya.
Az ember még nem lépetta Holdra, és nem léteztek sugárhajtású utasszállító repülőgépek.Nagyanyád és én összeházasodtunk és azután együtt éltünk, és minden családban volt apuka és anyuka.
Még nem találták fel a légkondicionálót,a mosogatógépet,a szárítógépet(a ruhát egyszerűen kitették száradni a friss levegőre).Én a számítógép,a kétszakos egyetemi képzésés a csoportterápia előtt születtem.
Az emberek nem analizáltatták magukat, legfeljebb amikor az orvos vér- vagyvizeletvizsgálatra küldte őket.25 éves koromigminden rendőrt és férfit "uram"-nak szólítottam,minden nőt pedig"asszonyom"-nak vagy "kisasszony"-nak.
Párjuk a galamboknak ésa nyulaknak volt,de nem az embereknek.Az én időmben ha egy hölgy felszállt az autóbuszra vagya villamosra, a gyerekek ésa fiatalok mindenki másnál hamarabb álltak fel,hogy átadják neki a helyüket, de ha állapotos volt, a helyére kísérték, és ha kellett, megváltották a jegyét és odavitték neki.
A nő elsőként lépett liftből ki; alátolták a széket, hogy leülhessen; egy férfi sosem üdvözölt úgy egy nőt,hogy ne állt volna fel, ha éppen ült, kinyitotta előtte az autó vagy bármi más ajtaját, és a férfi segített neki levenni a kabátját.
Az én időmben a szüzesség nem okozott rákot, és a családi erény bizonyítéka volt a lány, és a tisztaságé a férj számára. A mi életünket a tízparancso-lat, a józan ész, az idősebbek és az érvényes törvények tisztelete szabályozta.Bennünket megtanítottak arra, hogy különbséget tegyünk jó és rossz között, és hogy felelősek vagyunk tetteinkért és következményeikért.
A komoly kapcsolat azt jelentette, hogy jóban voltunk unokatestvérekkel és barátokkal.Ismeretlen volt a vezeték nélküli telefon, a mobiltelefonról nem is beszélve.
Sosem hallottunk sztereó zenéről, URH rádióról, kazettákról, CD-ről, DVD-ről, elektromos írógépekről, számológépekről(még mechanikusakról sem, hát még hordozhatókról).A "notebook" jegyzetfüzet volt.
Az órákat naponta felhúzták.Semmi digitális nem létezett, sem órák, sem világító számos kijelzők a háztartási gépeken.Gépeknél tartva: nem voltak pénzkiadó automaták,se mikrohullámú sütők,se ébresztőórás rádiók.Hogy videomagnókról és videokamerákról ne is beszéljünk.
Nem léteztek azonnal előhívott színes fényképek. Csak fekete-fehér képek voltak, előhívásuk és másolásuk több mint 3 napig tartott. Színes képek nem léteztek.Nem hallottunk Pizza Hut-ról vagy McDonald's-ról, se az instant kávéról, se a mesterséges édesítőkről.
Az én időmben a fű olyasmit jelentett, amit nyírtak, nem szívtak.Mi voltunk az utolsó nemzedék, amely azt hitte, hogy egy asszonynak férjre van szüksége ahhoz, hogy gyereke legyen.
És most mondd, szerinted hány éves vagyok?- Hát, nagyapó, biztosan több, mint 200! - felelt az unoka.- Nem, kedvesem, csak 60
(Forrás :internet)

2009. február 18., szerda

És itt vannak a többiek is



Ők a pódiumon találtak ( nappali rész)helyet,az előbbi képen levők pedig a konyhai részben.Milyen jó,hogy annakidején Efraim és a férjem igy tervezte ezt a házat.Sokan beférnek.Kell is ekkora légtér a családi házunknak,hisz ha mind együtt vagyunk mint családtagok(szülők,gyerekek,unokák)összesen 22-en vagyunk ,Anettel együtt 23-an.Anett egy ujabb családtag tavaly óta az Evódia családjában.Hála érte az Úrnak.Evódia épp a napokban irta róla,hogy mostanában milyen jókedvü a kislány.Sokat nevet.Tavaly mikor itt volt nálunk gyakran elsirta magát.Még nagyon friss volt nála a veszteség,amit a nagymamája halála okozott.Ezért is ragaszkodott annyira hozzám akkor.Csak velem akart lenni egész nap.

Együtt a Hargitán a ballaiakkal



Néha ilyen népes az otthonunk.Ezen a felvételen a ballai gyülekezet egy -inkább fiatal házasokból álló csoportját láthatjátok,akik a tél beköszönte előtt egy néhány napot itt töltöttek a Táborban gyerekeikkel együtt.Milyen jó volt viszontlátni és együtt örvendezni az Úrban,emlékezve a múltra,hálát adva a jelenért ,és a jövőért is.
Szilágyballa volt első állomáshelyünk.Ott avatták fel a férjemet lelkipásztorrá 74-ben.
Ott kezdte meg az iskolát Efraim,
Ott született Evódia (vagyis a mellette levő faluban)
Ott zuhant le Ernőke a betonkerités korlátjáról 2 méterrel alant a betonkövezetre.(fél óra mulva már biciklizett a háromkerekün.....3 éves volt)
Ott irták ki a férjemet az ujságba (a szekuritáté megkezdte intenziven a támadást)
Ott vette meg a férjem az első új kerékpárt(akkor csak azzal lehetett a körzetet bejárni).Ennek kapcsán van egy sztorink: Az akkor 6 éves Efraim és 4 éves Ernő megragadták az édesapjuk lábát és kérték,hogy vigye őket is biciklivel a misszióútra.Az édesapjuk azt mondta nekik:
-Ti még nem jöhettek misszióba!Kicsik vagytok még.
-De mit kell ott csinálni édesapám?
-Hát sirunk a sirókkal és örülünk az örülőkkel.
-Egy kis idő mulva a két fiu (miután együtt megbeszélték a dolgot )újra előáll.
-Megyünk mi is édesapámmal!
-De nem jöhettek!
-De igen,mert megegyeztünk ketten,hogy édesapám fog sirni,mi pedig örülünk.
(Gyerekésszel ők igy fogták fel a dolgokat)
Azóta sok idő eltelt...Felnőttként ők is látják velünk együtt,hogy a missziómunka nem lehet egyoldalú.Együttjár ez a kettő:
Örüljetek az örülőkkel,sirjatok a sirókkal !Róma 12:15


-

2009. február 13., péntek

2009. február 12., csütörtök

A Hargitára visszatért a tél


Ma hajnalban és reggel is a szél erősen rázta az ablaktáblákat. Nemsokára elkezdett havazni. Olyan szép lett a táj.
A férjem ma reggel indult a Szilágyságba Király Barna testvérrel kocsival.Reggel 10 óra körül indultak és csak este 9 körül értek Zilahra.A havazás miatt volt ez. Kocsik fordultak keresztbe az úton,s így a forgalom elakadt.Nekik,hála az Úrnak nem esett bajuk.
Holnap Efraim eljön Zilahra az édesapja után és elviszi Kéczbe /az ő körzetébe.Onnan szombatra a férjemnek el kell jutnia Perecsenybe, mert ott lesz evangélizálás. Vasárnap is ott lesz még a befejezésen,majd folytatja tovább az utat....Nádasd, Szamosardód,Zilah.
A fenti kép az udvarunkon levő Tarzan terasz téli pillanatfelvétele.Sok imádság, bűnvallás hangzott el már ezen a helyen/persze nyári időben/. Legtöbbet a táborozók vették igénybe.De az unokák is nagyon szeretnek ide fölmászni.

Dajka Piroska


Lánykori barátnőm volt a 60-as években.Akkoriban
buzgó,örökké jókedvű énekes pacsirta volt.Majd később
lankadás,kisértés,az Úrtól való eltávolodás következett .
Világba ment férjhez.Sok év keserűsége volt ennek az ára.
De az Úr nem mondott le róla.Mi sem.
És megtörtént a csoda.Piroska visszatért az Úrhoz,a gyülekezethez.
Most újra lelkesen énekel .S ami még nagy öröm,hogy
felnőtt lánya is az Úré lett.Csak képen láttam,nem találkoztam vele,mert odavolt külföldre dolgozni.Telefonon sikerült vele beszélni.Jó volt a hangját is hallani messze Olaszországból ,és megbizonyosodni afelől,hogy szereti az Urat.
Kivánom és kérem az Urat,hogy Piroska egész családja legyen az Úr Jézus követője!

2009. február 10., kedd

Papp Elemér


Csodálattal tölt el mai napig is, ha visszagondolok erre a családra. Elemérnek és feleségének van két szép egészséges gyereke és még magukhoz fogadtak két árvát.A képen a fogadott gyerekekkel vannak együtt. Nagyon sok türelem és odafigyelés az ára, de abból van nekik bőségesen. Felülről /az Úrtól/ kapták.

Lupényi bapt. gyülekezet /2008 június/

Az Ige olvasása, hallgatása

Az előtérben Borzási Sándor-a gyülekezet előljárója. Ő az, aki hűségesen küldi emailen minden vasárnapra az igemagyarázatokat és az alkalomhoz illő verseket azoknak a pásztoroknak és gyülekezeteknek, akik ezt kérik. Áldja meg az Úr őt továbbra is sok erővel, kitartással ebben a munkában családjával együtt!

Lupényi gyülekezet /a hallgatóság egy része/


A lupényi imaházban együtt énekelünk

2009. február 8., vasárnap

Fenn a hegyen


Itt vagyunk azon a dombtetön,ahol 1967 aug.23-án a csendesnap végén (jelen volt a gyülekezet apraja-nagyja)útban a domboldalon ,lefelé az a fiatalember,kinek neve Veress Ernő,akit akkor láttam először,de aki közel egy éve imádkozott értem,megkérte a kezemet.
Váratlanul ért az egész.De hadd álljon most itt egy részlet abból a versből,melyben a férjem erről emlékezik 2005-ben.A vers cime :ELISMEREM !
Harmincnyolc évvel ezelőtt
ott a hegyen kértem meg őt,
hogy a feleségem legyen!
Ő megbotránkozott ezen.....
Furcsa volt a leánykérés.
Nem volt benne:de.....,ha....., vagy és.....
Isten nekem rendelt!- mondtam,
S már a végénél is voltam.
Ő szeliden tiltakozott,
Mivel sokan voltak még ott,
Éltes fülek,jártas szájak,
Akik ilyesmire vágytak.
Nem is vártam akkor választ.
Tudtam,hogy majd engem választ!
Megköttetett nemsokára
Kettőnknek a házassága.
Még ma is tart,hála-hála,
Nem imádkoztam hiába.........../részlet/

2009. február 7., szombat

Gyöngyike - Borzási Sándorné


Náluk szálltunk meg. Gyöngyike még gyógykezelt is mindkettőnket, mert eléggé levert minket akkoriban az influenza. A virágai is csodaszép színben tündököltek. És persze ő is ragyogott. Férjével együtt szeretetben szolgálják az Urat és a vendégeket is. Áldja meg őket az ÚR!

2009. február 6., péntek

Vissza az időben

Tavaly március 17-en volt házasságunk negyvenedik évfordulója.Ugyanezen a napon volt a megtérésem is öt évvel korábban,17 évesen ott a Retyezát lábánál Lupényban.
El is látogattunk tavaly junius 5-én Lupényba.Meghivást is kaptunk ez utra a lupényi gyülekezettől és Máté testvértől is.Evangélizació is volt ezekben a napokban.
Szabad időnkben felkerestük azt a helyet jobbanmondva azt a lankás hegyoldalt ahol a lánykérés is volt.Akkor ezt irtam a naplómba :
Ha hazaerkezunk Gyergyoba,majd sok kepet es erdekes beszamolokat teszek fol a blogomra,ha az Ur eltet.Erdemes volt ide eljonnunk.
Aztan jött az a virus ,amely miatt a számitógépem megrongálódott.Nem sikerült kepet sem és bővebb beszámolót sem irni.Most megpróbálom.....

2009. február 5., csütörtök

Folytonos mozgásban,,,


KISKAPUSON /Ez a kép tavaly készült ....
bemerités,úrvacsora és gyerekbemutatás volt

Kiskapuson gyerekbemutatás
2008-ban

Mert Őbenne élünk,mozgunk és vagyunk...Ap.csel.17,28

Ha valaki azt mondta volna 1995-ben(akkor volt ERNŐ szivműtétje)hogy 13 év múlva is folytonos mozgásban lesz az én férjem,nehéz lett volna elhinni
És ez valóság,nem álom!Istennél minden lehetséges!Köszönöm mindazok imáját,akik gyakran gondolnak rá még ma is.Isten meghallgatja az igazak könyörgését.
Emlitettem egy korábbi bejegyzésben,hogy egyedül vagyok itthon,mert a férjem Brassó és környékén (Pürkerec)szolgált. Kiss Ottó mozgássérült csoportjával is találkozott Hétfaluban.A Brassó-i gyülekezetnek még nincs pásztora (reméljük lesz).
Ott Brassóban Bálint Péteréknél (volt gyermekkori barátjánál tartózkodott),majd ellátogatott Veress Barnához ( a bátyja),és vendége volt a Kiss Otto családjának.(a lelkipásztori héten azok a gyerekek remekeltek...... talpraesett,bátor jó énekes kisgyerekei vannak)
Mindhárom helyen nagy szeretettel látták vendégül a férjemet.
Borzási Gyula tv.hozta haza a férjemet hétfő délelőtt .Jóformán még ki sem pakolt a bőröndből,másnap már ujra indulásra készen.És ismét Novák Zsolt testvérrel együtt utaztak Kiskapusra és Kalotaszentkirályra.Evangélizációs alkalmak voltak.Én is szivesen elkisértem volna ,de még nem lehetett.Nagyon lehülne a házunk 3 nap alatt,ugyanis fával fütünk,s rakni kell állandóan a tüzet.Kiskapusról,Kalotaszentkirályról kedves emlékeim vannak.A 70-es évek végén,80-as évek elején volt ,amikor korában az egyik majd később a másik imaházban festettem a bemeritő medencét, s ott tartózkodtam három vagy négy napot.Az a vendégszeretet és az a bizalom,ahogy ott engem fogadtak,az példaértékü.Igen,mert bizalom és hit,valamint bátoritás kellett ahhoz ,hogy elvállaljam azt a munkát.Egyedül nem ment volna.De voltak,akik imádkoztak értem és biztositották a hátteret minden szempontból.Ugyanezt tapasztaltam meg az elmult évben is amikor Kiskapuson bemerités,gyerekbemutatáson voltunk.
Az Úr áldja meg gazdagon a kapusi,szentkirályi testvéreket.Jó rájuk emlékezni távlatból is.
Visszatérve az utazásokra,a felvállalt munkákra itt most leirom,hogy nincs vége ...folytatása következik.Ha az Ur megtartja a férjem egészségét,akkor a februári,márciusi hónapokban a köv.helyeken vállalt munkát:
ÉRSZŐLLŐS,PERECSENY,NÁDASD,SZAMOSARDÓD,ZILAH,majd márciusban KÉZDIVÁSÁRHELY,SZALÁRD,TORDA,KOLOZSVÁR(Szabadker.gyülekezet),majd májusban 15-16-án missziós konferencia Békésen....s igy tovább,ha élünk s az Úr is akarja.Köszönjük az imatámogatást továbbra is !
Eszembe jutott egy ének:
Isten hatalmas,mindent tehet !
Megteszi értem, amit másért tesz,
És napról napra hordoz,vezet
Ez nem titok Nála,Mindent tehet!

2009. február 3., kedd

Attól függ.......

Az alábbi verset http://tyukanyocsibei.blogspot.com/vagyis a Márti blogjáról másoltam ide.Márti egy szorgalmas ,az aranymondást mindig tudó vasárnapi iskolásom volt Zilahon.Nagyon szerettem őt és az anyukáját is.Meglepődtem most, amikor a naplómba bejelentkezett,Először a nevekről,hogy Márti és Tibi,valamint Kamilla és Hédi...nem ismertem fel.hogy kicsoda.Csak amikor a szülinapi képet felnagyitottam .akkor látom.hogy egész közeliek...ismerem őket.Ő Magyarországon lakik,lelkipásztorfeleség,2 gyermek anyja.Érdemes beleolvasni a blogjába.Az a kis Kamilla olyanokat mond,hogy tényleg érdemes lenne kitenni a mondásait a LIDIA magazinba.
A verset pedig amit ott találtam,kiraktam ide is.Hadd olvassák többen.És még annyit:Köszönöm a receptet az arcüreggyulladásra.Ki is fogom próbálni.Hogy ez eddig eszembe nem jutott?

Kézben

A kosárlabda a kezemben kb. 19 dollárt ér,
Michael Jordanéban viszont 33 milliót.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

A baseball-labda a kezemben kb. 6 dollárt ér,
Mark McGuire kezében viszont 19 milliót.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

A teniszütő haszontalan az én kezemben,
viszont Venus Williams kezében bajnoksági győzelmet hoz.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

Egy bot a kezemben távol tart egy vadállatot,
Mózes kezében viszont szétválasztja a hatalmas tengert.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

Egy csúzli a kezemben csak gyermekjáték,
de Dávid kezében viszont óriást győz le.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

Két hal és öt kenyér a kezemben csupán két halas szendvics,
Isten kezében viszont ezreket táplál.
Ez attól függ, kinek a kezében van.

Kezemben szögekkel csak madáretetőt építhetek,
de a szögek Jézus kezében egész világot megváltóak.
Mint tudjuk, ez attól függ, kinek a kezében vannak.

Helyezd hát aggodalmaidat, félelmeidet,
reményeidet,családodat, kapcsolataidat Isten kezébe
...... hiszen minden attól függ, kinek a kezében van.
Forrás: Internet

Homoródalmáson voltunk

Igen,vasárnap sikerült eljutnom a Táborból ebbe a kis gyülekezetbe,ahol még sohasem voltam.Csak hallottam róla Kónya Józsi bácsitól (a férjem nagybátyjától)majd késöbb Efraimtól (az ő körzetéhez tartozott annakidején),aztán majd még vizuálisan is kezdtem megismerni az itteni történéseket a Simon András tv.blogja segitségével.
Azonban ott lenni személyesen ,az már egészen más.Jó volt látni,hogy vannak szomjas igehallgatók,lelkesen éneklök,bizonyságtevők.Igaz,nagy része a hallgatóknak az idősebb generációból való,de vannak középkoruak és egy -két fiatalalabb is.
Ez a község annyira magyar,hogy 1992-ben az 1527 lakosból 1526 magyar nemzetiségü.Szép a fekvése.Közel van a Vargyasi barlang(15oo m)hosszú.A Táborból a fiatalok,tinédzserek szoktak gyalogtúrázni ehhez a barlanghoz.Megéri a fáradtságot.Jelentős iró is származik erről a vidékről.A neve Szabó Gyula.
Visszatérve a bejegyzés elején emlitett Kónya József lelkipásztorral kapcsolatban,annyit itt meg szeretnék jegyezni,hogy ő volt a mi lupényi gyülekezetünk pásztora tinédzser és ifjúkoromban.Az ő felesége falumbeli születésü.(mocsolyai)Idevalósi volt Mike Béla testvér is,és Kovács Géza bácsi
felesége Olga néni is egyik ágon innen származik.Másik ágon pedig székely .Agyagfalvi és Rugonfalv-i rokonai voltak.Tehát szilágyság+székelyföld-igy szövi Isten a szálakat'
Kónya Józsi bácsi jó példája volt annak,milyen kell legyen egy igazi pásztor.Törődött a nyájjal.Szerette meglátogatni a nyájához tartozó családokat.Emlékszem rá....úgy 12 éves lehettem,amikor édesanyám egyszer örömmel újságolta,hogy a héten meglátogat minket a pásztor.Hogy örültünk mindannyian ennek.A rendcsinálás,takaritás is szaporábban ment mint máskor.Olyan izgalommal vártuk azt a napot,mintha a miniszter érkezne szerény otthonunkba.
De annál még több...Mikor betért hozzánk,mintha az Ur Jézus látogatott volna meg.Ünnepély volt számunkra.Miért ?Szerintem a szüleim magatartása is hozzájárult ehhez.Ők úgy fogadták a pásztort.mint akinek a legnagyobb rangja van......tisztelettudóan.Nem is hallottam én odahaza soha egy elmarasztaló szót a pásztorunkról.Ez egy jó emlék.Szokták mondani:Lakva ismeri meg az ember egymást.Igy van.Korábban még laktunk is egy fedél alatt.Nem volt csak egy szobánk és egy konyhánk,heten voltunk a családban...két szülő ,három gyerek és a nagymama ,s ebbe a kis lakásba még elfért egy fiatal házaspár .Józsi bátyám és Anikó néném a konyhában,mi pedig heten a szobában aludtunk.A szeretet kicsi helyen elfér.Ők azért jöttek Lupényba.mert ott volt munkalehetőség.Józsi bátyám is,mint édesapám bányászként kereste meg a kenyerét...majd elvégezte a teológiát és még sokáig bányászként dolgozott a lelki munka mellett is.
Ahogy én férjhezjöttem a Székelyföldre nemsokára meghivást kapott a homoródszentmártoni körzetbe.Talán több,mint 25 évet szolgált ezen a vidéken.Hüséges volt a szolgálatban.Nekem példaképem.Jelenleg ő Székesfehérváron él feleségével együtt a nagyobbik lánya közelében.Az Úr áldja meg őt idős napjaiban családjával együtt.
Középső lányával történt ott Lupényban....Kónya Mártának hivták.Imaházba igyekeztünk.Szaladtunk a nagy csapat a buszhoz,de mire a megállóba értünk a busz otthagyott-
Erre a két éves Márta : Hogy csocse (sose)álljon meg ! Elnevettük magunkat mind.Ő ma Németországban él családjával.Az ő férje is székely.Barótról Müller Ernő.
Hát ennyi a múltból....


2009. február 1., vasárnap

Marosvásárhelyen január elején


Közel egy hónapja,hogy készült ez a kép a vásárhelyi bapt.imaház kistermében.Még akkor elég jól éreztem magam fizikailag (lelkileg mégjobban).Aztán ahogy hazajöttünk ,azóta legtöbbet bent vagyok a házban szobafogságban.(krónikus arcüreggyulladás miatt,vagy éppen homloküreggyulladás?) Ha kilépek a házból hidegallergiám keletkezik.Ez azzal jár,hogy erősen fáj a fejem és elkezd vérezni az orrom Most éppen egyedül vagyok itthon,mert a férjem elutazott Novák Zsolttal együtt,feleségével és a kislányával Renátával Brassóba és Hétfaluba evangélizációs szolgálatra.

A férjemnek meg napok óta a fogával van gondja.Csütörtökön elvitte Barna testvér a Vlahitai fogászatra,ott kifúrták a fogát,és valamennyi genny kijött belőle,de nem egészen,mert újra elkezdett fájni és csak adtam egyre-másra az algocalmin inekciót,hogy tudjon valahogy létezni...birja ki az utat Brassóig.Ott meg már meg volt beszélve Vásárhelyi Mózessel a fogorvossal,hogy kéz alá veszi és megnézi mit lehet tenni.Már azóta jobban van(beszéltem vele)Mózes -a fogorvos testvérünk gyógykezelte a beteg fogat ,betömte és elmult a fájdalom.Hála az Úrnak.
Hát ez van ! Kisebb-nagyobb bajaink...de mindezek fele.tt diadalmaskodunk Az által Aki minket nagyon szeret.Ő a mi Pásztorunk,segitségünk,Szabaditónk JÉZUS KRISZTUS.
A szenvedés kalapácsa új dallamot csal ki a bánat üllőjéből.(C.H.Spurgeon)