2010. október 3., vasárnap

Ez is ide kivánkozik a másik után

Miközben tegnapi bejegyzésemben közöltem egy kedves fiatal néhány sorát,eszembe jutott egy nyári élményem.
Július volt.Itt a táborban zajlottak a nyári programok.Ifjúsági hét volt.Nekem akkor nagyon nehéz volt a járás.Mélyvéna gyulladás volt a jobb lábomban.Sántitottam .Egy kissé letört engem ez a próba.Hogyan tovább?Családi orvosnál már voltam,menjek el egy szakorvoshoz is ?Lehet beutal a  a kórházba .És a férjem ?Mi lesz a szemmütéttel?Annyi kérdés volt bennem.....de ugyanakkor annyi biztatást is kaptam itt a blogomon tőletek.Köszönöm !
 Majd egyik nap délutánján a táborból feljött hozzánk két fiatal .Testvérek.Nagyváradiak.Jöttek beteglátogatni.Édességet is hoztak ,gyümölcsöt is.De ami még nagyon meglepett.Az asztalra tették ezt a gyönyörü saját készitésü képeslapot.Időt szántak ránk.Imádkoztak velünk.KI mondta nekik,hogy meglátogassanak.A szülők nem,mert azok az óceánon túl tartózkodtak akkor.Csak az Úr mondta nekik s az a testvéri szeretet és jó példa amit a szülőktől láttak,vagy a gyülekezetükben tapasztaltak.Kimondhatatlanul jólesett,hogy ránk idősebbekre is jut idejük akkor mikor lenn a táborban mindenki igyekszik a szabadidejét jól kihasználni játékkal,szórakozással.Ha az unokáink is ilyenek lesznek,örülni fogok nekik,ha megérem.
 Ahogy a képeslapon bejegyzett ige mondja nevemen szólitott az Úr ,elvette a félelmeim és bár kellett várnom egy-két hónapot,közben még balesetem is volt/leestem a létráról/meggyógyultam.
Az áldott orvos elvette a fájdalmat a lábomból,a csigolyám is helyére került...a diszkoszsérv is eltünt.
Köszönöm Uram !