Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9.
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10.
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12.
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13.
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15.
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.. /Jób könyve 5 részéből az idézet /