2012. március 20., kedd

Egyetlen öcsém :ADY DÁNIEL ENDRE

Emlékeztek még "Öcsém virágos udvara "bejegyzésemre? Sokan megtekintették azt a bejegyzést.Naqyon tetszett nekem az a sok virág,s főleg az,hogy az öcsém nem lett búskomor a veszteség miatt.A virágokat mindig is nagyon szerette.Most lássuk meg őt benn az otthonában,illetve hallgassunk bele kedvenc zenéibe. Már ötéves korában volt neki egy kis tangóharmonikája.Sokszor felviditott vele,mikor fáradtan jöttem haza az iskolából.Most is igy jártam.Néha elszomorodok a kezem bénasága miatt (még mindig tart a zsibbadás a baleset óta),a vesém is nehezen dolgozik,de nem adom fel.Öcsém sem adta fel.Felesége halála után sem.Most az Úr rendelt neki segitőtársat,hozzáillőt.Szeretjük őt.Szeretjük őket.És ez a szeretet kölcsönös.Rövidesen beszámolok a sok élményről,megtapasztalásról,amin átmentem mióta elutaztam itthonról.