2008. augusztus 3., vasárnap

Hogy röpűl az idö ..!..

Már mindjárt egy honapja,hogy nem irtam blogot.Épp holnapután.Nem azért,mert nem akartam...Valahogy igy alakultak a dolgok.Ugy felgyorsultak körűlöttűnk az események,olyan nagy volt a mozgás,hogy nem jutottam gépközelbe.Ha oda jutottam is ,még akkor sem boldogultam vele(értsd Gyergyóban).Vagyis a számitógépem elromlott.Efraim tul messze volt,hogy segitsen (ha eljott is egy látogatás erejéig,arra már nem volt ideje,hogy rendbetegye)
A Táborban pedig a SABAYON LINUX-al nem boldogultam.Ugy elmentette a kepeket,hogy sehogy sem találtam meg.Hova tette,merre mentette le.ezt már soha nem fogom megtudni,mert Attila segitsegevel aki itt a Táborban van-en ezt a Sabayont letörőltettem a gépemröl.Ernö fiam segitsegemre sietett (ö most itt van a Táborban,vezeti a ifjusagi sporthetet).Igy most már ujra irhatok,hála az Urnak.Attila Gyergyobol pedig tovabbi segitseget ajanlotta fel.Milyen jo.hogy Isten csaladjaban olyan sok szeretetet megtapasztalunk.Tehat félre panasz,félre minden aggodalom....megyünk tovább.Hogy kompjuterrel,vagy anélkül.....az nem annyira fontos,mint a lelkek megmentése.Most is mig e sorokat irom a gépbe.ott tul a Kápolna alagsorában a lelekmentésért valo komoly csata zajlik.Ezt onnan tudom,hogy a ma esti igehirdetes vegen a ferjem lement a Kápolna "Meghallgatlak" szobájába várva azokat akik meg akarnak szabadulni .
,ujat kezdeni es ennek már több mint két órája,mert a férjem még mindig odaát van.Megkért,hogy várjam meg a Barnabás Házban (a heten itt is mindennap programunk volt)
Áldott legyen az Ur.A kereszt még folyton győz'..Ma bemerites is volt a Táborban.Erzsike néni és egy negyvenvalahanyeves csaladapa.Mindketto a Székelykereszturi kőrzetből.
Aztan visszaterek a napokban a reszletes beszamolokra is,ha az Ur jónak látja.