2010. március 12., péntek

Végre : Elállt a szél.....és lett csend és nyugalom


Napok óta itt a mi tájainkon üvöltő szelek járnak.Gyermekkoromban olvastam azt a könyvet,aminek a cime ez volt :Üvöltő szelek.A napokban mig a szélnek szinte orkánerejü munkáját láttam itt nálunk, e könyvben leirtak jutottak eszembe.De most,hogy már minden elcsendesült Jézusnak az a két szava jutott eszembe:Csend legyen !Igen ,Ő parancsol a szélnek,ő csendesiti le a viharokat.Ma egész nap folyamatosan imádkozó szivvel gondoltam a kis Mátyásra akit 15-én mütenek Bécsben.Belegondolok,mennyi viharos napot ,éjszakát átéltek már a szülei,mióta megtudták,hogy 11 éves fiacskájuk súlyos beteg.Mit élhettek át,mikor tudomásukra jutott,mennyibe kerül a mütét,s most frissebben,hogy találnak.e megfelelő vért ?Hála az Úrnak,eddig minden sikerült.Eljutottak Bécsbe,vér is van,most a köv.napok izgalma a mütét napjáig.Imádkoztam és imádkozom továbbra is azért,hogy az Úr vigasztalja,erősitse őket ezekben a viharos idökben.Hallják meg az Úr hangját,bátoritását:Ne félj !
A korábbi hó még el se ment,ma ujra havazott.Szép a HARGITA !