KRISZTUS UTÁN
Szerző: Herjeczki Géza
Megyek Uram –
és rád bízom magam:
vezess!
Az utat nem tudom.
Hogy merre mész, s miért -
szolgád ésszel nem éri föl.
Lehet, hogy sejti tán, lehet.
Magad vezetsz.
S mint tündökölnek lépteid!
S hogy hív,
hogy vár áldó szemed!
Megyünk Uram,
mindannyian megyünk.
Hozzád. Veled.
Szívünket ismered.
Életünk nálunk is jobban érted.
Megyek, megyünk Uram!
Nézd: tisztul már a szemünk,
s életre kél az életünk,
mert hívsz és egyre hívsz.
Szeretsz