2009. szeptember 20., vasárnap

Elestem,de ismét felkelek















Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan,
de felkelek,
mert ha még a setétségben ülnék is,
az Úr az én világosságom! Mikeás 7.8
Ezen a szép őszi vasárnapon a férjemnek Zilahon kellett volna lenni.Ugyanis már a nyár elején B.Lajos meghivta a szilágysági missziókerület hálaadó ünnepségére.A baptizmus immár 400 éves.Szerte a világon megemlékeznek erről.A sportcsarnok volt kibérelve erre a napra.A férjemre egy evangélizáló szolgálat várt volna......de közbejött a baleset,amiről korábban is irtam.Hála az Úrnak,hogy élőben hallgathattuk itthonról,mi történik ott Zilahon.Örültünk a szolgálatoknak.Ami nekem személyesen nagyon sokat mondott :az élő ige,mely nincs bilincsbe zárva,a Cserepka János misszionárus életéről szóló összeállitás /Borzási Pál/,a szatmári gyerekkórus szolgálata ,aztán ami rendkivül meglepő és szép volt,az a nagybányai énekcsoport szolgálata.Új énekeket énekeltek !Köztünk jár Jézus ,ez volt az egyik,a másik a menny felé vitte lelkünket az ének szárnyain.Megható volt....És az a szép vers !
Ahogy értesültem,úgy kb.1500-an lehettek jelen.És voltak újabb elhatározások,döntések.Hála azokért,akik sokat tettek egy ilyen szép konferencia megszervezéséérté.
Hála azokért ,akik lehetővé tették,hogy mi is élőben hallgassuk a közvetitést.
Hála az énekesekért,karvezetőkért,szolgálattevőkért, és hála azokért akik részt vettek.
Mindenekfölött hála a mi mennyei Atyánknak,akinek gondja volt és van arra,hogy a földbeesett gabona kikeljen,sok gyümölcsöt hozzon Neve dicsőségére.
Hála ,hogy gyógyul a férjem.Újra kezd járni...Hála azokért,akik imádkoztak érte !
Hála az áldott Orvosért Jézus Krisztusért,aki megengedi a szenvedést,hogy még közelebb vonjon magához.....