2011. március 8., kedd

Március nyolc

Lányomnak  EVÓDIÁNAK  /szabad vers/


EMLÉKEZEM....
Az első rebbenésre,
mikor megmozdultál a szívem alatt.
Annyira örültem !
Mikor megszülettél,
s azt mondták,hogy kislány.
Azt a boldogságot
Le nem irhatom,
Ki nem beszélhetem.

Aztán,majd beszélni kezdtél,
Megvigasztaltál,mikor sirtam.
Segitettél sokszor nekem
Feledni,mi fájt.
Simogató kezed,
Ölelő karjaid
Mintha üzentek volna nekem:
Ha nehéz is a harc,küzdelem,
A szeretet erősebb,
Lesz győzelem!

Aztán ovodába mentél...
És majd hat évesen hittel
Döntést hoztál.
Büneid megbánva
Jézushoz szegődtél.

Nem hallgattad el
Mi történt veled.
Az óvónénit is
Hitre segitetted.
Vittél neki Bibliát,könyvet,
S őt is utólérte a Szeretet.
Mert a szived,ha Jézusnak adtad,
A hitedet kamatoztattad.

Asszony vagy már rég...
Kreativ,teherbiró.
Férjednek hü felesége,
Anyukádnak jó leánya,
Apukádnak hasonmása,
négy gyermeknek anyukája.
Ötödiknek gyengéd pártfogója,
Tinédzserek,és lányok tanitója
De elsősorban Krisztus szolgálóleánya.

                                                                                                                         Kelt 2011 március 8-án  Hargitán                        

7 megjegyzés:

mutter írta...

KEDVES édesanyám.... ez az életem legszebb nőnapi verse, azt hiszem az is marad...
köszönöm a szeretetet benne. sokszor azért sikerültek az életben nekem dolgok, mert hittem az édesanyám bátorításának... és ugye a dolgok gyökere olyan sokszor a gyerekkorba nyúlik vissza! szeretném ebben követni édesanyám példáját.

Tündi Daika írta...

Őszinte, és szeretettel teli vers:) Boldog Nőknapját, Annuska néninek és Evódiának is:)

Zsuzsa írta...

jaj, Annuska néni! ez annyira szép!!!
nem találok szavakat... nagyon meghatódtam.
Sok szeretettel gondolok Annuska nénire!

iri írta...

Talan a szvaknak mar nincs is helye!

Gyöngyi írta...

Gyönyörű vers! Valóban nagy felelősség lányokat nevelni!

Kisné Ady Éva írta...

Csak gyönyörködni tudok benne, és a szívemet hozzáadni.Tudod, emlékszem Evódiára amikor édesanyámmal mentem hozzád Ballára.Már akkor egy aranyos kis csöppség volt.

Éva írta...

Annuska néni!
Jó látni, hogy ilyen kreatív, intelligens szeretet uralkodik a családodban! Ezek a versek olyan ajándékok, aminek a súlyát csak olyan érzi talán igazán, aki sosem részesülhetett ilyen feltétlen, erős és megtartó (anyai) szeretetben!Örülök, hogy megismerhettelek Titeket, hogy kapcsolatba kerültünk, hogy olvashatlak-és titkon kis ötleteket merítek Tőled-Tőletek, Evódiától is, amiket a magam kis tökéletlen módján próbálok megvalósítani.Példa-értékű az, ahogy az igazi értékekre fókuszáltok és nem a világ adta problémákra, nehézségekre, küzdelmekre!Köszönöm!