2011. február 2., szerda

Elnézést,a legutóbbi bejegyzésemből lemaradt a videó

Utólsó napját töltötte a kislány a Hargitán.Egy hónapi távollét után a  szüleivel való találkozásra való izgalmas készülődés miatt már nem tudott aludni rendesen ,mint szokott.Emiatt a felvételen látszik a fáradtság,sok áhitozás.Elnézést kérünk ezért is.Éppen,hogy végigmondja a szöveget,de már korántsem azzal a tüzzel,ahogy a KIÁLTÓ SZÓ A PUSZTÁBAN cimü verset.Mire a végére ért,nem csoda,ha kifáradt ez az 5 éves.Hosszú volt ez a szöveg,közel 25 perces folytonos mesélés.
Az életünk vége felé mi is fáradtabbak vagyunk.Egyre többet ásitozunk,áhitozunk a mennyei haza után.Várjuk a mi Mennyei Atyánkkal való találkozást,hogy szinről-szinre lássuk az Úr Jézust a mi szeretett Megváltónkat,szeretteinket akik már előrementek....Ki kell tartanunk,még egy kevés idő.....

2 megjegyzés:

EVI írta...

Egyszer ezt a blogot olvasva azt mondtam a lányaimnak,hogy szeretnék majd olyan nagymama lenni mint Annuska néni.Számon is tartják.Na de nagyon magasra tetszett tenni a "lécet".Köszönjük a jó példát ,várjuk a következőket.Nekem is eszembe jutottak történetek amiket a nagyszüleimtől hallottam.Az Úr áldása legyen nagymamán és unokáin.

Angéla írta...

Nagyon ügyes nagymama, aki megörökíti ezeket az aranyos pillanatokat!
Üdvözlöm én is Annuska nénit! Az én Anitám is nagyon szépen mondja a sokszor olvasott történeteket és az eredeti meséket. Azt hiszem nagy mesemondó lesz. Talán egyszer én is megörökítem.
Ez a legszebb ajándék amit egy nagymama adhat unokáinak, hogy olvasson velük, meséljen nekik! Értékelem munkáját!