2009. szeptember 28., hétfő

Pálma és a nagytata-2009 nyarán a HARGITÁN


Az unokáknál hálásabb „közönséget" keresve sem találni. A nagyszülő szerető törédése, helyes magatartása hozzájárul ahhoz, hogy a szeretett unoka valóban úgy érezhesse, övé a legjobb nagytata vagy nagymama (esetleg mindkettő) a világon.
Ám a majdani emlékezéshez emlékekre is szükség lesz: közös fényképek, videofelvételek, mind-mind emlékként fognak szolgálni egyszer.
Tudni kell kifefejezni azt is, hogy milyen fontos az unoka a nagyszülőknek. Az a feltétlen szeretet, a rajongás, amit csak a nagyszülőktől kaphat egy gyerek, a későbbi életére is nagy hatással lehet. Azok a gyerekek, akik jó kapcsolatban vannak a nagyszülőkkel, sokkal magabiztosabb és sikeresebb felnőttekké válnak./ Forrás : Világháló/

6 megjegyzés:

Budai Evódia (mutter) írta...

jaj, hát ez olyan, mintha édesanyám írta volna: olyan sok benne a hitel meg az érzelem:) olyan szép a kép!

Pápai Márti írta...

én a végéig biztos voltam benne, hogy Annuska néni írta.
Tetszik a kép nagyon.

Both Erika írta...

én is azt hittem, Márti.

GABI írta...

NAGYON TETSZIK A KEP.NAGYON TALAL HOZZA A SZOVEG.EN IS AZT HITTEM HOGY ANUSKANENI IRTA.

iri írta...

nahat en sem gondoltam hogy idezet,hiteles meg valosagos.Milyen jo hogy Krisztusban "mas" nagyszulokke lehetunk.

Mike Adina írta...

igazán annuskanénis a szöveg. és igazán rendes Annuska nénitől, hogy mégis kiírta a forrást. persze, tudom, hogy ez csak természetes. de tán tetszik emlékezni, mirefel jegyzem meg épp ezt.