2009. március 12., csütörtök

Vándorok a Hargitán és nemcsak....

Csak vándorok vagyunk,fönn van a hon !-énekelte gyakran a Veress nagymamám.Ők is vándoroltak,bár nem olyan sokat mint mi.Szekérrel eljutottak SZilágyságból Hargita megyébe TOPLICÁRA vagyis MAROSHÉVIZRE.Nagyapám vastag takarókat készitett.Gubásmester volt.Arra gondolt,hogy ilyen hideg vidéken nagyobb keletje lesz a munkájának.De csak 4 hónapig birták az ottlakást.Mindig fáztak.Nemvoltak megszokva ezzel a hideg klimával.Fölszedték a sátorfájukat és ugyancsak szekérrel visszakarikáztak Mocsolyára (szülőfalumba),Ma GYÜMÖLCSVÖLGYE a neve.
Nem gondoltam akkor gyerekkoromban amikor mamám erről mesélt,hogy én is valamikor ilyen hideg vidéken lakom.DE jól van ez igy!Én szeretem itt.!
Ma délután erősen elkezdett havazni.Az elmult éjjel is minusz 7 fok volt.Napközben plusz 1 és három fok között.
A huszonegyedik költözésen vagyok túl,de még nem egészen.....
Remélem ennek is a végére jutunk,ha az Ur megsegit.Jó,hogy van mostmár egy fix hely,ahová mindig hazajövünk.De hol lesz az igazi?Az csak a mennyben.Odavágyom!
Addig pedig még közbe -közbe el-elmegyünk,hova az Úr küld.Most hétvégén Tordára lesz az utam,ha az Ur jónak látja.Ott találkozom a kedvesemmel ,és együtt jövünk haza.Tordán is evangélizálás van ezen a héten.A férjemet a szalárdi Nagy István hozza Zilahra kocsival,majd onnan egy másik pásztor Püsök Dániel viszi Tordára,ha minden tervszerüen halad és az Ur is jónak látja.
Ma itt járt a Tábornál(a házuknál a szomszédunkban) Erdő Endre testvér Esztikével együtt.Endre is még vándorol.Jövő héten megy vissza Kárpátaljára.
Aztán Király Barna testvér (a Tábor második embere)is nagy útra vállalkozott.Ma délután indultak kocsival ő és a kedves fia Róbert,hogy németországi missziójukat teljesitsék.A Tábor érdekében mennek.Találkoznak Nürnbergben a mi kedves barátainkkal az Erdei családdal ,és lemennek Singenbe is.Ott is sok erdélyország kebléről leszakadt vándorral (kedves testvéreinkkel)találkoznak.Adjon az Ur áldást és védelmet az ő utjukra.Imádkozom ezéert !
Evódia lányom is jelzett már,hogy hazaérkezett Amerikából.Neki most hosszabb vándorlása volt.Hála az Úrnak ,hogy újra itthon van!
Ha gondoltok ránk és a Torda-i evangélizációs alkalmakra,s imádságban is megemlékeztek,azt nagyon megköszönöm!
Én is gondolok rátok drága blogbarátaim,blogolvasóim .Imádkozni fogok értetek!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

egy verset szeretnek megfosztani,a bejegyzesbol az utolso sor valtotta ki belolem,hogy irjak,"imadkozok ertetek..."Igazan ez a vers vasarnap szuletett meg bennem, amikor a gyulekezet egy perc csenddel emlekezett id Gancsos Gyorgy testverre.De arra is valasz amit Annuska neni irt.

Az igazak emleke aldott

Szazannyi testvert itt es ott,
Amikor Jezus engem elhivott,
Nem kevesebbet igert nekem,
S a Menyben orok eletet.

Imadkozni tudok ismeretlenekert,
Kik Krisztusban lettek testveremme,
S erzem az imak erejet,
Szazannyi testver konyorgeset.

Igy hordozzuk egymas terhet,
Betoltve Krisztus torvenyet.
Szazannyian konyorgunk egy betegert
A miszionariusok vedelmeert.

S amikor egy testvert haza hiv az Ur,
Egy perc csenddel tartozunk.
Mert akik Jezus Krisztusban megigazultak,
Emlekuk aldott azoknak.
~~~~~
szeretettel egy olvaso

Siko Margit írta...

Olyan jo olvasni az en szamomra aszt h imadkozok ereted (talan nincs is jobb dolog ennel)nagyon koszonom,aldjon az Ur es sok aldast kivanok a Tordai missziora.

Veressné Ady Anna írta...

Köszönöm a verset is,és az áldást is amit az Ur tartogat számotokra és számunkra is ezekben a napokban.