2009. március 9., hétfő

Kézdivásárhelyen


Ez a város számomra azóta bir nagyobb jelentőséggel,mióta férjem öccse Bálint ideköltözött erre a vidékre.Feleségével Marikával együtt Sárfalván laknak Kézditől 4 km-re.Gyülekezetplántálás az ő legfőbb feladatuk.Bálint már nyugdijas (sok éve volt ledolgozva a Brassó melletti Ghimbavi reptéren,mint mester),Marika pedig még dolgozik .Kézdivásárhelyen van a munkahelye.Sok vendég megfordul náluk.Most az elmult héten evangélizálás volt a kis gyülekezetben.Csütörtök este ifj.Veress Ernő Székelykeresztúrról,Pénteken János Csaba Kovásznáról,szombaton és vasárnap pedig a férjem szolgált igehirdetéssel.Sepsiszentgyörgyről Kiss Zoltán testvér,mint e vidék pásztora nagy szeretetttel koordinálta a szolgálatokat .De olyan jó volt őt látni az orgonánál énekkisérőként,és még trióban is énekelt.Nagy áldás,amikor egy pásztor többféle szolgálatot el tud látni egy gyülekezetben.
Erre a missziós útra most én is elkisérhettem a férjemet.Most már lényegesen jobb az egészségi állapotom (elmulóban a tél,a kemény hideg),hála az Úrnak.
Innen a férjem ma éjjel indul Zilahra,onnan Egrespatakra,onnan Szalárdra,majd egy szövetségi gyülésre Nagyváradra és onnan Tordára.Ott is evangélizációs alkalmak lesznek.A hét végén Tordán fogok vele találkozni újból.Ha az Úr úgy akarja Tordán én is ott leszek.
Addig még vissza a Hargitára,ahonnan még irni fogok az elmúlt napokról...(legalábbis szeretnék irni még)

2 megjegyzés:

Kiss Judit írta...

Hálás vagyok én is, hogy kevés időt együtt lehettünk. És imádkozom, hogy az elhullot ige növekedjen a szívekben. Jutka.

Anna Isten oltalmában írta...

Úgy legyen!ÁMEN !