Soha még ilyen megtapasztalásom nem volt.!Visszatekintve arra a négy évtizedre mióta gyerekekkel foglalkozom....nem volt még ehhez hasonló.!És mi ez a gyerekek által szerzett meglepetés .?..de ami mégis Istentöl jött,....hát leirom röviden.Két és fél éve kezdtük el itt Gyergyóban a gyülekezetplántálást.Eleinte csak egyedül voltam gyerektanitó,de már egy ideje az Ur rendelt segitséget.Zsuzsának hivják ,aki tanárnö a Liceumban.Tavaly tért meg.Az elsö gyerekfoglalkozásra 5 gyermek jött el.Ma már általában 18-30-ig van a létszám.Közel három hónapja az állomás melletti IMG.blokkokból(két kilométerröl)kezdtek jönni gyerekek,akiket társaik hivtak el.Két-három nagyobb fiu és lány is jött velük.(12-14 évesek)Megtanulták az aranymondást,énekeket,s láttuk,hogy egyre nagyobb az érdeklödés bennük.Csak az Ur mondta nekik,(ugy hisszük.)..hogy amit tanultak itt ,azt az ö környezetükben adják tovább.A tömbházuk környékén van egy hosszú garázsszerü épület,amit senki sem használ.Ablak,ajtó nélkül.Gazdátlan ,üres épület,de szemét az volt benne elég.S milyen okos ötletük volt ezeknek a nagyobb gyerkeknek!Gyüjtötték az aprópénzt egy ideje,arra gondolva,hogy mikor már elég lesz arra,hogy valami üditöt megtudnak venni és még kekszet is ez mellé,a környéken élő kisebb gyerekeket összegyüjtik és egy szép nap kihordatják velük a szemetet.Az üditőt és a kekszet jutalomként szánták nekik.Persze a munkában ök a nagyobbak is résztvettek.És sikerült.!Kitakaritották az épületet és gyerekklubot hoztak létre ők maguk.Már jó néhányszor tartottak foglalkozást,de ezt a mait meglepetésnek szánták.Meghivtak a mai nap,tehát péntek délutánra az ő foglalkozásukra.Mikor megérkeztem ,egyenesen ebbe az elöbb emlitett garázsba vittek be melybe már egy néhány széket és szőnyeget is szereztek valahonnan.Minden gyereknek a kezében egy-egy mezei virágcsokor.Igy vártak.De amikor elkezdték az énekeket,amit ott nálunk a Menedék kápolnában tanultak,vagy ahogy elmondtaák az aranymondásokat azok a gyerekek akiket én eddig sose láttam,ez aztán rendkivüli ajándék volt.És a végén még volt egy érdekesség újra.Miután én is tartottam velük foglalkozást(persze elöbb hallgatóként széket is adtak nekem,amire üljek)játék,torna,történet ,ének,aranymondás....már a végéhez közeledtünk és imádkoztunk.Felálltam,hogy most én el is bucsuzok,és kimegyek.Azt mondták a nagyobbak,hogy várjak,mert mindenki személyesen akar bucsuzni.Odajöttek hozzám kicsik,nagyok és kézfogással igy búcsúztak:AZ UR JÉZUS ÁLDJA MEG !....(.Még erre is meg lettek tanitva)....Mire az alkalmat befejeztük,már 17 gyerek volt együtt,akik megigérték,hogy holnap eljönnek mind az imaházba a gyerekfoglalkozásra.Ezek után családlátogatni is voltam ugyanitt, ebben a zónában az egyik nagyobbacska leány szüleinél.Attila és Juci valamint Aranka lányuk nagy szeretettel fogadtak.A szülökkel most találkoztam elöször.Meghallgatták az igét,a bizonyságot,és imádkozásra is adtak lehetőséget.Azt is megigérték,eljönnek az anyáknapjára.A többi gyerek is kérve kért,öket is látogassam meg.!Mit mondjak tehát ezekre?Itt van az Ur ebben a városban!Ö végzi a munkát,mi csak haszontalan szolgák vagyunk.És mégis mennyi örömöt enged átélni.Azért,hogy nevének dicsöséget szerezzen.!SOLI DEO GLORIA !
Saturday May 5, 2007 - 02:13am (EEST)
Next Post: Micsoda meglepetés (2) Previous Post: Erzsike néni-az újságiró
Comments(1 total)
marti
Offline
Draga Annuska neni,Konnyezve olvastam a tortenetet es szivembol kovanom, barcsak ott lehettem volna!Imadkozok a gyerek munkaert es Annuska neniert meg Erno bacsiert is.Holnap szeretnenk menni gyergyoba Ferivel.Meglatogastjuk.Sok Aldast,szeretettelMarta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése