Kettős ünnep

Március 17-kén ünneplem életem két legfontosabb eseményét.!47 évvel ezelőtt ezen a napon adtam át az életemet JÉZUS kRISZTUSNAK.Megbánva múltamat,bünbocsánatot nyertem és örök életet,kimondhatatlan örömet,boldogságot.Majd öt évvel később a mennyegzőnk napja is március 17-én volt.Egy olyan ifjunak lettem a társa,akivel csak ötször találkoztam.Az ötödik találkozás a mennyegzőnk napján volt.De nem bántam meg,hogy igent mondtam neki,sőt !Nagyon hálás vagyok Istennek a társamért,aki elfogadott engem és szeret mind a mai napig és én is szerethetem őt.Hol sütött a nap,hol beborult az ég de fogtuk egymás kezét.Kegyelem,hogy ott volt a Mester a hajónkon.Ő védett,oltalmazott akkor is amikor csendesebb vizeken eveztünk,de akkor is, amikor vitorláinkat nagyon tépázták a szelek.Mindig is szép volt együtt,de.... talán az egyik legszebb időszakot éljük most meg.Mekkora ajándék ez Istentől !
Házassági évfordulónkra készitettem a fenti képen látható tortát.Szomszédasszonyom Márta pedig a tortán levő gyümölccsel és egy cserép virággal lepett meg.Pedig nem tudta,hogy ünnepünk van ma.Talán még most sem tudja,csak ha elolvassa a bejegyzést.Márta köszönjük a szereteted !
Ma reggel a férjem az alábbi verssel lepett meg :

HÁZASSÁGUNK MATEMATIKÁJA

Egy meg egy az kettő
És mert egy a kettő,
Boldog mind a kettő.

Öt gyereket kaptunk
Kettőt férjhezadtunk
Kettő pedig nősült,
Igy családunk bővült.

Egyet Isten elvett
Ezzel is szeretett
Nyert örök életet.

Tizenkét unoka
Mindegyik egy csoda.

Negyvenkét éve ma
Léptünk házasságra,
Isten megáldotta
Hála,hála,hála !

MA TÖRTÉNT

Reggeli csendesség,közös áhitat után egy prédikációt hallgattunk meg a férjemmel.Egy adott pontnál azt mondta a férjem:Gyere,imádkozzunk ezért a lelkipásztorért.Aztán imádkozás közben az Úr eszembe juttatta a beteg kisfiut is Dombi Mátyást.És az Úr elé hoztam kérésemet.Ez délelőtt pont 11 órakor történt.Majd kb.10 perc múlva megnéztem az Efraim naplóját és ott azt olvasom,hogy most ebben az órában tehát Ausztriában 1o és nálunk pedig 11 órakor.Véletlen egybeesés ?Nem !Nincsenek véletlenek.És az az érdekes még,hogy a mütét mostani időpontját én nem tudtam.Korábban olvastam a Kiss Adina blogján,hogy 15-én mütik,de a továbbiakról nem hallottam.Isten nagzon szereti ezt a kisfiut.Rajtam kivül még nagyon sokan imádkoztak és imádkoznak érte.Az Úr pedig cselekszik az Ő jótetszése szerint.Legyen áldva az Ő neve !

Halk hóesésben.....öröm

Napok óta ilyen szépen havazik.Sokszor kellett havat takaritani a ház körül,de tegnap óta már valaki felváltott.A párom.Milyen jó újra itthon látni őt.Több mint kéthetes távollét után.Igen.Már több mint két hetes missziós út van újra mögötte.Február 27-én Székelykeresztúron az evangélizációs szolgálattal kezdte és folytatta az utat és szolgálatot Marosvásárhelyen.Következett Szilágycseh,Érszőllős,Remete /Belényes környéke/,majd Egrespatak/Zilah mellett/,és újra Marosvásárhely. Onnan továbbutazott Besztercére,Újősbe és ismét Vásárhelyre.Onnan pedig Sándor/a vőnk/ hozta haza.
Úgy alakult az egész út,hogy mind a négy gyerekünk otthonában is megfordult.Ernőéknél Keresztúron,Efraiméknál Érszőllősön,Evódia lányoméknál volt a szilágysági bázisa /ide tért vissza szállásra/Napsugár lányunknál pedig jövet és menet is megpihent sőt ott is éjszakázott.De jó,hogy gyermekeink mégha távol is vannak tőlünk,mégsem olyan távol,mert itt vannak mind Erdélyben.Egyik délen,másik délnyugaton,másik északnyugaton és nyugaton,de mind ebben az országban.Mind a négy gyermek élt az ország határain kivül hosszabb vagy rövidebb ideig /a legnagyobb nyolc évet M.O.-on/a többi tanulmányutakon messzebb is elment,de mind hazatértek.Visszahivta őket az Úr honi földre.Mert missziós küldetésük van.És ez igy jó.Ezért nagyon hálás vagyok az én mennyei Atyámnak.EZ KEGYELEM.Sokkal tartozom neki.