Köszönöm Dobos Péter testvéremnek ezt a képet ! S köszönöm a megemlékezést.Közzéteszem itt is,nemcsak a facebookon.
Két gondolat motoszkált bennem, miközben azon a szomrú napon a sírkert felé ballagtunk.
Az egyik: az elmúlt rendszerben sokan szerették volna őt így látni, élettelenül, néma ajkakkal feküdni egy koporsóban,
de nem adatott meg nekik ez az öröm, nekünk viszont megadatott még sok-sok év, hogy hallhattuk, láthattuk, szerethettük őt. Istené a dicsőség!
A másik: Elizeus holtteste halottat támasztott fel. Arra gondoltam, vajon vannak-e most itt lelki halottak, akik életre kelhetnek Ernő bácsi holtteste mellett. Nem csodálkoznék, ha megtörtént volna, "csak" hálát adnék az Istennek.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése