Csikszeredában hálaadóünnepély

Vasárnap délelőtt és délután Csikszeredában voltunk hálaadóünnepélyen.Itt fenn a hegyen gyönyörüen sütött a nap,de lenn Csikban egész nap köd volt.Ám ez nem befolyásolta az örömünket.Jó nekünk akik hiszünk,mert túl a ködön látjuk a láthatatlant .Látjuk az Urat az ő szépségében,aki annyi csodát tett velünk.14 évvel ezelőtt amikor Csikba költöztünk gyülekezetplántálás céljából ,akkor megvallom könnyhullatással indult az első vasárnapom.Férjem nem is volt ott a költözés során,mert egy gyógykezelésre kellett elmennie a szivmütét után néhány hétre.Ott vagyunk egy tömbházlakásban hárman Barnabás (aki 16 éves gyógyithatatlan beteg)Napsugár aki itt kezdte meg az ötödik osztályt és én,aki nem ismerek senkit ebből a városból.Ki szeretttem volna menni néhány órára a Táborba busszal,mert hallottam,hogy hálaadóünnepélyt tartanak.Sajnos erről lemaradtam,mert vasárnap ritkább a buszjárat.Elmentem a legközelebbi katolikus templomba.Jó volt az igét hallani,de mivel senki nem ismert,nem is kérdezték hogy kerültem ide.Szomorúan hazamentem.Nyeltem a könnyeimet.Váradon egy közel ezer tagu gyülekezetben voltam egy héttel azelőtt.Mennyi ismerős,mennyi barát,mennyi testvér s most itt senki más a gyermekeimen kivül.Mai napig szégyellem magam,hogy is tudtam akkor délelőtt szomorkodni,bánkódni.Bocsánatot kértem az Úrtól és lassan felszáradtak a könnyeim.Kezdtem jobban és jobban magamévá tenni a gondolatot az igéből."A hit pedig a reménylett dolgok valósága és a nemlátott dolgokról való meggyőződés.Zsidókhoz irt levél 11:1"Akkor délután és este már másképp láttam a dolgokat.Vettem a bátorságot és behivtam egy szőlőtortakóstolásra a szomszéd gyerekeket,És miközben ettek,játszottak Napsugárral,Barnabással a magnóban hangzottak a gyermekénekek,amit kikerestem nekik.Többek között ez:Kicsi katicabogár,...Tetszett nekik mindez.Következő héten már 5-ről 2o-ra szaporodott fel a gyerekek száma,akik énekeket akartak tanulni,játszani is persze.Őket a parkban találtam amint egymással hadakoztak,civakodtak.Érdekes,egy meghivásra akkor mind a kilencen följöttek hozzánk,s majd ők hozták a többieket.Hát igy indult el......

  Aztán megérkezett a férjem nemsokára és majd folytatódott a munka.Ő volt aki hittel vette ezt az egész küldetést.Látta a láthatatlant.Hirdette az igét.Közben Isten küldött munkatársakat is.Barnabás fiunk is  itt, keresztelkedett meg.Majd később mások is.Aztán felépült a kápolna a Calypso Bár helyén.A korábbi bérelt helységek nem voltak alkalmasak.Növekedett a kis gyülekezet.Örültünk ennek.Dacára annak,hogy átfújtak a szelek a kis közösség gyengitésére(mert az ördög sohasem alszik) a munka halad tovább az Úr dicsőségére.

Hálaadóünnepély Csikszeredában képekben

Szeretetvendégség ugyanitt

A kápolna felújitás alatt,a kereszt is fölkerül nemsokára vissza a homlokzatra

Most vasárnap a szentegyházi gyülekezetből is közel húszan eljöttek  az ünnepélyre és ők is teljes mértékben hozzájárultak a szolgálathoz,fizikailag is (szeretetvendégség ,énekes szolgálat,bizonyságtételek stb.)A csiki testvérek szeretete,a fiatal leendő lelkipásztor és feleségének szervező adottsága mind-mind azt bizonyitja,hogy az Úr munkálkodik. Az egy akarat,az egy indulat hatalmas müvet visz véghez (egy kedves énekből idézve).Ősszegezve :Áldott napunk volt.De beszéljenek a képek is hangtalanul