Kedves blogtársaim !
Még mindig a hatása alatt vagyok az olvasottaknak.Megrázó történet....Olyan jó végigkisérni egy olyan édesanya küzdelmes napjait,éjszakáit,aki hittel teszi meg a döntéseket Isten segitségét megtapasztalva.
Amikor elkezdtem az könyv olvasását,már akkor tudtam,hogy nehéz lesz abbahagyni.
A cimlapon Zilah látképe,a szerző családja s a mi családunk egyazon időben ott éltünk Zilahon,öt gyerek(ez is hasonló),a negyedik gyerekkel orvostól orvosig (ez is úgyanúgy nálunk),két fiu,két lány egészséges (ez is ugyanugy),a szerző férje tervezőmérnök volt ,találkozott is vele irodában s a zilahi imaházépitésnél is.
Többet nem árulok el ,majd meggyőződtök róla,hogy érdemes volt időt szánni rá.Sőt a szerző nőknek szánt áhitatot fordit angolból .Ez is nagyon hasznos,tartalmas a Péld.31 alapján.Hogy nem találtam eddig rá ?A M.O.-i sérültek hirlevele nyomán találtam meg a blogot.Hogy örülök!Talán még meg is ismerhetem Csiszár Máriát !Nagyon megkedvelem benne azt a mély hitet és azt az őszinteséget amit az olvasók elé tár....Áldja meg őt és családját az Úr gazdagon.Itt bemásolom a cimet ,hol lehet elolvasni a neten a könyvet.Ugyanakkor az igei elmélkedések cimét is leirom.
http://www.csimaria.sokoldal.hu/barackvirag_kezdolap
http://eszmelkedesek.blogspot.com/
Az eszmélkedések blogon a rendszeres olvasókhoz belentkeztem.Milyen kevesen találtak eddig rá!Remélem szaporodni fog az olvasók tábora !
8 megjegyzés:
Koszonom!
Köszönöm Annuska néni,nagyon jó az eszmélkedések-et olvasni.
Az őszi kép a Hargitáról csodálatos,úgy elfogott valami honvágy,hargitai vágy,Annuska néniék utáni vágy.....sétálnék eggyet most ott.Rózsika
én is köszönöm, biztos nagyon érdekes lesz... további szép napot. tündi
Köszönöm én is,megyek olvasni.:)
Mar el is kezdtem ilvasni, csodalatos, milyen peldamutato ennek az asszonynak a gondolkodasmodja, eletfelfogasa,milyen egeszseges , krisztusi.
Kedves Annuska néni!
Én is olvastam Mária könyvét, személyesem is ismerem. Kati születése előtt vigyáztam Eszter lányára. Iwiw ismerőseim között megtalálható, ha érdekli. Én nagyon megszerettem őt, de sajnos az élet elsodort...
Isten áldását kívánom. Éva
Boda (Andrásik)Éva voltam Sződről, előbbi hozzászólás aláírója.
Én is olvastam a könyvet, már régecskén. Még a címére sem emlékszem, csak arra, hogy végigsírtam az egészet... köszönöm a linket.
Megjegyzés küldése