/Az alábbi kép tavaly készült itt a Tábor udvarán.Mozgássérültek igyekeznek feljutni a dombtetőre,meglátogatni a Barnabás sirját/
Igen,Barnabás ha élne,ma ünnepeltük volna a 29-ik születésnapját.Ezen a földön ő már
befejezte pályafutását,2001 július 20-án átlépett az örökkévalóságba,hogy mindenkor
az Úrral legyen.Nem élt hiába !
A fenti képek: a róla elnevezett Barnabás ház és mozgássérültek
egy csoportja arról beszél,hogy a mozgássérült ember is benne van az Isten
üdvtervében.Isten szeret minden sérült embert!
És milyen hasznos örökséget hagy hátra,ha Jézus Krisztus az ő Ura.
Csakis Vele érdemes élni és Vele lenni az örökkévalóságban is a MENNYBEN !
/ezeket a gyönyörü felvételeket szintén egy kedves mozgássérült
testvérünk készitette ,a neve Mezei Attila)
3 megjegyzés:
Itt vagyok a Hargitán, a gyerekekkel, még nem találkoztunk, de remélem, hogy az elkövetkező héten lesz alkalmunk és időnk is, hogy beszélgessünk egy kiszit! :)
Milyen érdekes egybeesés......!
Pont ebben a percben azért jöttem fel az emeletre,hogy keressem elő legutóbbi leveledet a postafiókomban.És előtte rákattintottam a blogomra.Kit találok ott,ki a megjegyzést küldte?
Hát éppen te.Ez csodálatos!
Nincsenek véletlenek !
Találkoznunk kell
én is június 25-én ünneplem születésnapomat! Én most töltöttem a 21. évemet. Valóban jó az Úrral járni...már fiatal kórtól! :) üdvözlöm Annuska nénit!
Megjegyzés küldése