2008. február 15., péntek

A nagytata elutazott.de az unokák maradtak


Velük nagyon szép időket töltök.Ritkán van részem ebben.Eléggé távol laknak az unokák.Most ,hogy itt van velem Kamilla és Jémina olyan szinesek lettek a napjaim.....Csináltam nekik programot,de ők is csinálnak nekem......!Mennyire örültem,amikor elmondták,hogy nemcsak a városba vágynak kimenni,hanem az imaházba is.És tényleg,örültek szerda este.hogy eljöhetnek velem az új kápolnába.Jól vizsgáztak.Csendben ültek a helyükön és Kamilla még énekekkel is szolgált.Jó a hallása,hála az Úrnak és a hangja is .
De jó és áldott volt a szerdai bibliaóra is.Milyen jó,hogy hazajött Zsolt testvérünk.A Márk 14 részéből szolgált/ az utólsó vacsora volt a téma/.Olyan családias együttlétünk volt,jó beszélgetések,bizonyságtételek.imák.Egy boldog család vagyunk szerda esténként is,mert az a szeretet ami összeköt tagokat,hozzátartozókat,gyerekeket ez mind az Úrtól van.Jó volt hallani azokról a dolgokról amit az Úr cselekedett az utóbbi időben,.Jó volt hallani a Tamás bizonyságtételét,meghallgatni Zsuzsát is aki még köztünk van egy kevés időt(májusban lesz a mennyegzője Izráelben),Lajost,Máriát.Józsi bácsit stb...Összesen 17-en voltunk gyerekekkel együtt.Örömteljes,áldott alkalom volt amint egymásért és egy-egy imatémáért név szerint imádkoztunk.Kértünk nagy dolgokat is...Hisszük .hogy az Úr meghallgatott!!!!

Unokák is érkeztek hétfőn


Novák Zsolt testvérünk is hazaérkezett több mint egy hetes útjáról Magyarországról.Emlitettem korábban,hogy őt is baleset érte elutazása előtt,de Érszőllősön az Úr meggyógyitotta.(Lásd a korábbi bejegyzést)Útban hazafelé Tamás tv.mellé még fölvette utasként Jéminát (5 éves lesz) Érszőllősről, és Kamillát(négy éves)Zilahról.Ugyhogy tele lett a kocsi,mert a Zsolt fia :Dániel is velük volt.Hála az Úrnak gond és baj nélkül megérkeztek a család és a nagyszülők örömére.
Álljon itt egy kép a nagytatáról amint ölébe veszi a kicsinyeket:


Vasárnapra hazajött


Igen.Vasárnap már itthon volt a férjem.Hazajött az egyik evangélizáló körútról,hogy kedden továbbinduljon a másik missziós körútra,az Úr segitségével.Két hetes távolléte alatt volt Vásárhelyen,majd részt vett a lelkip.konferencián Zilahon,onnan Érszőllősre ment szolgálni evangélizációs alkalmon hétfőn,kedden,szerdán majd péntek,szombat Panit,vasárnap Szilágyballán,Mocsolyán,Panitban,hétfőn Perecsenyben,kedden -szerdán Kapuson,csütörtökön Szentkirályon ,pénteken utazás haza(kedves fiatalok Szatmárról a második mérföldet tették meg érte-kocsival hazahozták)szombat,vasárnap itthon aztán kedden újra missziós út folytatás a Szilágyságban két este Szilágybagoson,majd Szamosardód és ........
Jövő héten jön haza újra,remélem ugyanolyan jókedvvel és frissen mint korábban.Mert az Úr a mi erősségünk!-a zsoltáros is erről tesz bizonyságot a 46 Zsoltár 2-ik versében:Isten a mi oltalmunk és erősségünk,igen bizonyos segitség a nyomorúságban." Mekkora próbatétel ért minket az elmúlt év februárjában.Akkor is evangélizációs körúton volt a férjem.Ott érte egy olyan rosszúllét,hogy amikor egyik nap fel akart kelni az ágyból,összeesett a fájdalom miatt.Aztán hetek,hónapok teltek el,mig valamennyire lábadozott.Közben súlyokkal húzatta a lábát,masszirozások,tornagyakorlatok,inekciók,kenőcsök,különféále terápiák,majd Kolozsvárra az orvoshoz (már csak a mütétre gondolhattunk,amit persze az orvos rizikósnak tartott a véralvadásgátló miatt)Végül egyfajta megoldásként a kovásznai fürdőt javasolta.És ott a fürdőn történt a CSODA.Egyik éjjel megébredt és énekelt.Ének alatt elhitte hogy az Úr őt meggyógyitja.Meg is történt!Elmultak a fájdalmai.Az áldott ORVOS járóképessé tette újra immár bot nélkül.Azóta már nem támaszkodik a botra.Ha néha elő is veszi a botot,csak a biztonságossabb járás érdekében teszi.mivel nem látja meg az utcán a gödröket.De most is bot nélkül utazott el.A fehér botját itthonhagyta.....Az Úr a mi Istenünk ,hatalmas,csodatevő Isten.Áldott legyen mindörökké az Ő Neve!S most álljon itt egy kép a tavalyi mankózásról:


2008. február 12., kedd

Gyertyafényes vacsora


Azok a gyerekek,akik rendszeresen járnak az összejövetelekre,és tudják az aranymondást,jó a magaviseletük...stb jutalomban részesedtek az elmúlt héten.S a jutalom az volt,hogy nálam tölthették a délután egy részét melyet egy gyertyafényes vacsorával fejeztünk be.Együtt néztünk 2 tanulságos DVD-t ,együtt énekeltünk,imádkoztunk és ettünk.Sajnáltam,hogy a kis Dániel nem lehetett velünk,ő édesapjának segitett a magyarországi útjában.Örültem hogy az utcánkban lakó két kislány Móni és Jutka velünk lehettek.Ez volt az első alkalom a gyászeset után ,hogy igy feloldódva ,jó hangulatban láthattuk őket közöttünk.
Igen: ők apátlan árvák lettek az elmúlt hónapban.Édesapjuk,akin már Vásárhelyen sem tudtak segiteni,hazajövetele után hirtelen elhunyt.És itt maradt a nyolc árva gyerek.Négy nagyobb gyerek Keresztúron van nevelőszülőknél,de a négy kisebb(két kislány és két kisfiú) itt maradtak árván .Az édesanyjuk gondoskodik róluk ahogy lehet abból a kevésből amit a férje után kap.Móni és Judit az a két gyerek akiről már korábban emlitést tettem egyik bejegyzésemben,hogy minden szombaton,vasárnap pedig kétszer megteszik az imaházig azt az 5 kilométert oda-vissza ,ha esik.ha fúj...ha minusz 20fok van,akkor is.Őket nem kell kirángatni vasárnap reggel az ágyból..önként jönnek(az anyuka nem jár a két kicsi miatt)KI adja szivükbe a vágyat?Csak az Isten egyedül!Azért imádkozom,hogy a sok aranymondás,vagy ének amit megtanultak a kis szivükben maradandó nyomot hagyjon.Ugye ti is fogtok néha értük imádkozni?
Ennek kapcsán egy kislány története jut eszembe,aki az ezernyolcszázas években élt Amerikában.Nagyon vágyott a Biblia után.Aban az időben nehezen lehetett hozzájutni.Ez a kislány minden nap 8 kilométert gyalogolt a szomszéd faluba,hogy az ottani lelkész bibliájából legalább egy oldalnyit kimásoljon.
2008 a BIBLIA éve.Tudom-e eléggé értékelni,hogy van saját Bibliám,mindennap olvashatom.Van-e olyan éhség,szomjúság bennem,mint az előbb emlitett kislányban?El kell ezen gondolkodnom......


Elisabeth Kübbler-Ross 1997-ben adta ki híres önéletrajzi mûvét, amelyben megrendítõ módon beszél egy olyan élményérõl, amit kisgyermekként élt át. Egy megfázás következtében súlyos tüdõ- és mellhártyagyulladása lett, és életveszélyes állapotban, magas lázzal került a zürichi gyermekkórházba. Itt nagyon rosszul esett neki, hogy a vizsgálatot végzõ orvosok, ápolónõk úgy bántak vele, mint egy tárggyal, s egyetlen kedves szót sem szóltak hozzá, egyetlen mosolyt sem engedtek meg maguknak. Egy furcsa térben tért magához, ami – ha kívülrõl láthatta volna – formáját tekintve egy akváriumhoz vagy vitrinhez hasonlított, és teljesen zárt volt. Az ablaktalan helyiségben teljes csend honolt, csak a mennyezeten égett valami gyér lámpa. Hat hétig feküdt ebben a szobában, s továbbra is nagyon rosszul viselte, hogy õt, a kb. 6 éves kislányt egyetlen szóra sem méltatják a fehér köpenyesek. A helyiségben két ágy volt. A másikon is egy súlyos beteg kislány feküdt, aki két évvel volt idõsebb nála. A betegség olyan külsõt kölcsönzött neki, mintha egy szárnyak nélküli porcelánangyal lenne. Soha senki nem látogatta.

Nem sokat tudtak beszélgetni egymással, mert nem volt erejük hozzá. De úgy feküdtek, hogy hosszasan egymás szemébe nézhettek, s ez a tartós szemkontaktus biztosította õket arról, hogy nincsenek egyedül. Szavak nélkül is értették egymást. Az önéletrajzíró papírra vetette, hogy közben az õ egészségi állapota drámai fordulatot vett: nem tudott semmirõl, s mintha mély, ájulásszerû álomban lett volna része. Amikor hirtelen felébredt, meglepõdve látta, hogy törékeny lakótársa ül az ágya szélén, s várakozva néz rá. „Ezután egy csodálatos beszélgetésre került sor köztünk, mélyen érintõ és mély értelmû beszélgetésre. Az én porcelánangyalom közölte velem, hogy ezen az éjszakán itt hagy engem. Ekkor nagyon aggodalmaskodóvá lettem, de így nyugtatott engem: minden rendben – mondta – rám már várnak az angyalok.” Csodálatos, hogy ekképp tudta ezt mondani, hogy így harcolhatta meg utolsó harcát egy közel 8 éves gyermek, akit soha senki nem látogatott. Volt valami a lelkében, amit az elõbb megfelelõ kifejezés híján gyermeki bölcsességnek neveztem. Vajon milyen lenne így elmenni: „Rám már várnak az angyalok. Rám már vár az Úr Jézus”?

Kübler-Ross leírja még a rövid és tömör beszélgetés utolsó töredékét is: „Fontos, hogy tovább küzdj, meggyó-gyulsz – mondta. Ezt örömmel hallottam, de aztán hirtelen megváltozott a hangulatom: És veled mi lesz? – kérdeztem. Erre azt válaszolta, hogy az õ igazi családja már »a másik oldalon« van, és arról biztosított engem, hogy semmi okom sincs az aggodalomra. Egymásra mosolyogtunk, és utána mind a ketten csendesen elaludtunk. Kis barátnõm elutazásának a gondolata már nem nyugtalanított, már nem féltem, de õ sem. Olyan természetesnek látszott az, mint a naplemente és az azt követõ holdfelkelte. Reggel láttam, hogy gyermeki barátnõm ágya üres. Az orvosok, nõvérek egy szót sem beszéltek velem az õ elutazásáról, de én befelé mosolyogtam, mert emlékeztem mindarra, amit kis barátnõm a végsõ elutazása elõtt rám bízott.”

2008. február 11., hétfő

Hűlés - gyűlés

Evódia lányunk 3 éves lehetett,amikor a férjem elvitte a kislányt Bibarcfalvára a nagymamához.Útban arrafelé Kolozsváron meg kellett állni,mivel lelkipásztori gyülés volt a Román Hitközségnél.Az apuka a kislányt az udvaron hagyta,hogy ott várja meg,mig végetér a gyűlés.De ahogy az lenni szokott,a gyűlés jó sokáig tartott.Evódia nagyon elunta magát.Reggeltől délutánig várni...és várni...DE csak végetért a gyűlés és tovább folytatták útjukat a Székelyföldre.Aztán elérkezett az a nap is .hogy a kislány hazatérhetett.A férjemet elérte egy hüléses megbetegedés.Amikor együtt volt a család az áhitat alkalmával,bibliaolvasás után imádkoztunk.Evódiának nagyon rövid imája volt:Drága Úr Jézus, kérlek gyógyitsd ki édesapámat a gyűlésből!Talán hülést akart mondani,de nem jutott eszébe?Nem tudom!Inkább nagyobb a valószinüsége annak.hogy szándékosan mondta mintegy kivánságként,hogy soha ne forduljon elő még olyan,hogy ennyit kelljen egy gyereknek egyedül az udvaron arra várni,hogy vége legyen a gyűlésnek.Tehát figyelem:Hosszantartó gyűlésből és hűlésből is ki kell gyógyulnunk!Az Úr segitsen minket erre!
Ez jutott eszembe most,hogy engem is elért a hűlés....

Szeretetvendégségre-- egy jó recept



Almás krumplitekercs


Hozzávalók: 40 dkg liszt, 25 dkg fõtt krumpli áttörve, 5 dkg Rama margarin, 1 tojás (a fehérjébõl tegyünk egy kicsit félre a tekercs bekenéséhez!), 2 dkg élesztõ, 5 dkg cukor, egy csipet só, fél dl tej. A töltelékhez: 1 kg alma, egy marék mazsola, cukor, egy marék darált dió vagy zsemlemorzsa.

Elkészítés: a megfõtt, áttört, kihûlt krumplihoz hozzáadjuk a lisztet, a cukros tejben megfuttatott élesztõt, az olvasztott margarint, a tojást, a sót, majd az egészet jól összegyúrjuk. Betakarva fél órán át kelesztjük. Meglisztezett nyújtódeszkán 1 centiméter vastagra nyújtjuk, majd így, kinyújtott állapotában félbevágjuk, hogy két tekercset tudjunk készíteni. A lapokat megszórjuk a darált dióval vagy a zsemlemorzsával, elosztjuk rajtuk a reszelt almát, a cukrot, végül megszórjuk õket a cukorral és a mazsolával. Egyenletesen feltekerjük a tésztát, majd kikent vagy sütõpapírral bélelt tepsibe tesszük. (Ne tegyük szorosan egymás mellé a két tekercset, mert a tészta sülés közben még dagadni fog!) Kenjük meg a tetejüket tojásfehérjével. Elõmelegített sütõben 170 fokon 25 perc alatt süssük készre

2008. február 6., szerda

Köszönjük az imáitokat !

Emlékeztek a múlt hétre,a balesetre ami Zsolttal történt?Ide belinkelem újra azt a néhány sort:
Zsolt balesetet szenvedett.Akkorát esett,hogy letört a vállperecből egy darab.A balkarját felkötötték egyelőre.Igy kellett indulnia evangélizációs kőrútjára:Kisgalambfalva, Érszőllős,majd Magyarország /bibliaiskola/Hétfőn pedig egy másik baj történt a kocsijával.Egyik gödörben a Selyem utcában egy akkora kö ütötte meg az olajtartályt,hogy az kilyukadt...elfolyt az olaj.
Hát azt meghegesztették másnapra,jó hamar...ügyes mesteremberek.Ha ilyen hamar történne a gyógyulás is,jó lenne.De semmi sem lehetetlen Istennél.!
Máriának is,Zsoltnak is szüksége van az imáinkra.Ugye csatlakoztok hozzánk az érettük való könyörgésben?S ezek után jönnek a csodák.Útban vannak felénk!ÁMEN!

És most örömmel újságolom én is(nemcsak Efraim)hogy a csoda megtörtént!Mégpedig Érszőllősön,hit által az Úr dicsőségére.Telefonon beszéltem vele a köv.napokban.tegnap pedig a feleségének Erikának telefonált Zsolt (immár Magyarországról) és azt mondta ,hogy nincs szüksége fájdalomcsillapitóra,megszüntek a fájdalmai ott Érszőllősön miközben imádkozott. Gondolom tiközületek is egy néhányan imádkoztatok érte.Én is ezt tettem.Isten cselekedett, a csoda megtörtént!Mindez az Isten dicsőségére.
Bátoritást jelent ez nekünk.

Jak 5,16
Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok
egymásért,hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos
az igaznak buzgóságos könyörgése.


A FŐPÁSZTOR velünk volt !




Emlitettem a korábbi bejegyzésben,hogy majd beszámolok a vasárnapról is.Igy most ezt megteszem:
A férjem már közel két hete evangélizációs körúton van a Szilágyságban és Kolozsvár környékén.Igy, most vasárnap sem volt itthon.Novák Zsolt testvérünk is misszióúton.
De mégsem voltunk árvák(mármint a gyülekezetünk)Itt volt a FŐPÁSZTOR velünk.
Ő adott engedelmességet Király Barna testvérnek,hogy a meghivásunkra igent mondjon és ezen a vasárnapon meglátogasson.Olyan felemelő ,tartalmas,élő szolgálata volt és olyanok voltak az imák,énekek,bizonyságtételek,hogy nem is vettük észre az idő mulását.12 után 10 perccel vége volt a d.e.összejövetelnek,de valahogy senki nem akart felállni ,hogy készülődjön haza.Olyan jól éreztük
magunkat az Ur jelenlétében!És délután is igy volt.Délelőtt kb.21-22-en lehettünk.Egy jó kis család.Mi a Veress family is ennyien vagyunk ha mind összegyülünk......
Annak is nagyon örültünk,hogy Zsuzsát újra láthattuk.Hazajött egy hónapra még Izráelből hogy a házasságkötéshez való iratokat rendezze.Ahogy mondja,ha minden sikerül áprilisban lenne a mennyegző kinn Izráelben.A meghivást megkaptuk.
Jó volt hallani a bizonyságtételét.Többek között azt is elmondta,hogy Izráelben három kategóriába lehet sorolni az embereket,mégpedig:
1. A vallásosak,akik ragaszkodnak a tradiciókhoz
2.Az ateisták,akik nem hisznek
3.A keresztyének
Vasárnap délután a gyerekek is szolgáltak énekkel,aranymondással.Erika és Zsuzsa foglalkoztak velük szombaton.Én betegállományba voltam aznap.Elért a járvány,a virus.Sokat köhögök,de már gyógyulok.Az Erika forró ,citromos gyümölcsteája csodákat müvelt....Vagy inkább az a szeretet,mely benne van?Egyébként megjegyzem :Náluk ebédeltünk vasárnap.K.Barna testvér,. Edó a táborból.én, Ricsi és Renáta valamint Erika a háziasszony.

2008. február 4., hétfő

Szappanos Tibi

Az alább bejelölt linkre ha rákattintotok egy néhány mp.múlva elindul az adás.
http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_407804
Jó volt igy a neten keresztül rátalálni a Duna tv.múlt vasárnapi adására,istentiszteletre.És kit ismertem fel az énekesmüvész személyében?Szappanos Tibit,(aki a nagyváradi 1.számú gyülekezet fiatal tagja volt akkor, mikor mi Váradon laktunk.Láttam őt gyakran a fiatalok között.Egyszerü kedves fiatalember volt.
Ám azóta,hogy elköltöztünk, többé nem hallottam róla.Az anyukája 2 évvel idősebb mint én,ott van az imalistámon...
Jó volt most látni12 év után és hallani is Tibit amint szólózik...Az Úr áldja meg őt,hogy azt a szép hangot,amivel Isten megáldotta tudja az Úr dicséretére felhasználni....Egy kisfiú is énekel szólót,őt nem ismerem,de szivesen hallgatnám majd nagykorában is,ha még élek.!Öröm volt hallani és látni az orgonamüvészt Tóka Szabolcsot is,aki a férjemnek első unokatestvére, és akit én már nagylányként Lupényban ismertem meg.mikor a szüleivel együtt eljött M.O.ról látogatóba a gyülekezetünkbe . Jól emlékszem, akkor még csak hatéves volt,de már akkor úgy játszott a harmóniumon,hogy mindannyian megcsodáltuk.Mintha most lett volna!Hogy repül az idő..Most ,mikor irom e sorokat , nem azon morfondírozom,hogy milyen vészesen fut az idő,hanem inkább annak örülök,hogy ezzel a nappal is közelebb kerültem az örökkévalósághoz!

Szép hetet kivánok mindenkinek!
Ui. Nagyon áldott vasárnapunk volt.Erről bővebben beszámolok a köv.bejegyzésben.

2008. február 1., péntek

Legkisebb unokánk ,Sára egy éves




Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem őt,/Hóseás 11:1/
Szerdán Marosvásárhelyen voltam.Nem a kirándulás kedvéért....mert ebben a nagy hidegben, ami itt van mifelénk, nem kivánatos kimozdulni a házból,csak ha muszály.Néha amikor el kell mennem a postára ,innen a városvégtől a központig ,azt a nyolc- kilenc perces útat mikor megteszem ,van úgy hogy senkivel nem találkozom,néha egy-két járókelővel,de az is ritka./ha délelőtt,ha délután/.Itt az emberek nem sétálnak,nem gyalogolnak.Kocsival jár az aki teheti,a gyerekek pedig és a munkábajárók kora reggel iskolába,munkahelyre.Itt a mi utcánkban kevés kivétellel mind nyugdijasok laknak.Ők aztán behúzódnak a házba,nem szomszédolnak.Hát ez van!
Az éjszaka kellős közepén kellett indulni a vonathoz.Hát, ez a mi Novák testvérünk igazán szolgálni jött közénk.Éjjel három óra körül már itt volt a kocsijával és ő vitt le az állomáshoz engem és Orbán Máriát.A célirány Marosvásárhely:Urológia.Már muszály volt oda elmenni Máriának,mert itt a környéken Csik,Udv.-hely.Gyergyó nem ismerték fel a betegséget.Sokat kisérleteztek vele.Egyik korházból ki,a másikba be...csak ebből állott az egész.Mária cukorbeteg és egyéb problémái is vannak.Tiszta, pedáns asszony.Ő neveli férjével együtt Mikit ,akit örökbevettek.Miki után Ő is megtért .2006 decemberében keresztelkedett fiával együtt.Rá,mint édesanyára nagy szükség van.Segiteni kell neki.Ezért is próbálták meg tavaly Kiss Mártáék is elvinni egy jobb orvoshoz.Aztán most azt ajánlottam én is ,hogy próbáljuk meg Vásárhelyen.Segitségül volt az eligazodásban M.Magdi,a taxizással meg a vőnk.Aznap Napsugárnak vizsgája is volt.Őt is kellet vinni az egyetemre.Román nyelvtanból vizsgázott/morfológia/Sikerült ,hála az Úrnak.Máriának is sikerült megtudni a diagnózist.Müteni kellene,de mivel cukornbeteg .ez rizikós.Maradt a gyógyászati eszköz.,amit Márta menyem szivesen felvállalt,hogy beszerzi M.O.-ról.Hála az Úrnak !
Igy sikerült ezúttal meglátni a kis Sárát ,aki olyan nyugis gyermek,hogy az anyukája mellette tanulni tud.Persz,Sándor is sokat vállal.A kórházhoz is elkellett hozza magával.Délután mikor ebédeltünk, mikor meglátta az ételt összefogta a kezét,és mármondta hogy ÁMEN!De jó hallani egy nagymamának,amikor az unoka elsö szavai között ez van :Ámen !Tehát nem azt hallottam,hogy nem,nem,nem.Az Ámen azt jelenti,hogy ÚGY LEGYEN !Azt kivánom,hogy Sárának minden jóra ez az Ámen legyen az igenlés egész életében.Ezt kivánom születésnapjára!
Este fél nyolc körül értünk haza.Az állomáson ott várt a kocsival Erika-a Zsolt felesége,Mint megtudtuk,aznap Zsolt balesetet szenvedett.Akkorát esett,hogy letört a vállperecből egy darab.A balkarját felkötötték egyelőre.Igy kellett indulnia evangélizációs kőrútjára:Kisgalambfalva, Érszőllős,majd Magyarország /bibliaiskola/Hétfőn pedig egy másik baj történt a kocsijával.Egyik gödörben a Selyem utcában egy akkora kö ütötte meg az olajtartályt,hogy az kilyukadt...elfolyt az olaj.
Hát azt meghegesztették másnapra,jó hamar...ügyes mesteremberek.Ha ilyen hamar történne a gyógyulás is,jó lenne.De semmi sem lehetetlen Istennél.!
Máriának is,Zsoltnak is szüksége van az imáinkra.Ugye csatlakoztok hozzánk az érettük való könyörgésben?S ezek után jönnek a csodák.Útban vannak felénk!ÁMEN!

2008. január 30., szerda

Vihar után-tavaly márciusban




VAN ISTEN!



Minden élet egy regény,
ha gazdag az, ha szegény.
Minden ember élete,
eseménnyel van tele.
Nincs egyforma életút,
melyen ember lába fut.
Születéssel kezdődik,
elmúlással végződik.
Sok szív, fel sem fogja tán,
mi vár rá, halál után.
Sírját szabja határul,
élete ott lezárul.
Azt gondolja: sírba lenn,
ő majd végleg megpihen.
De szomorú volna, ha
létünk addig tartana;
míg bekopog a halál,
és verő szívünk megáll.

Ám van Isten, végtelen!
Úr Ő földön, égbe fenn!
Ő alkotott népeket,
ismer minden életet.
Még ki sem nyitottuk szánk,
Ő már hallja az imánk.
Ilyen Atyánk van nekünk,
már készíti lakhelyünk;
ama dicső honba fenn,
hol az élet végtelen.
S a mennyei trón előtt,
látjuk Jézust, a dicsőt.
Nem kelünk útra többé,
mennyben élünk örökké.

Pecznyik Pál

Egy szép vers

Pecznyík Pál

TEREMTŐ SZÓ!

Isten szava oly nagy erő,
melyre egy világ jön elő!
Ő csupán annyit mond: legyen,
és megmozdul a végtelen.
A semmi, íme, testet ölt,
látható lesz az ég, a föld.
Szavára víz, özönné lesz,
földön minden élet elvesz.
Szól: szavát nem vonja vissza,
a víz, tengerbe tér vissza.
Isten szava örök, áldott,
kormányozza a világot.
Bolygónk, nem suhan céltalan,
Istennek vele célja van.
Mert föld felett és föld alatt,
szava nyomán, élet fakad.
És, hogy lássuk: szava élet,
Szent Fiában, emberré lett!
Megszánt minket, testet öltött,
nem sajnálta, mit ránk költött.
Ám költ ránk még ennél többet,
létre hoz új eget, földet!
Atyánk szava, mely Alkotó,
új földön lesz majd átható.
Testet öltve, ott lesz helye,
látjuk Őt, beszélünk Vele.
Csodák földjén, csodás fényben
osztozunk majd örömében.

2008. január 29., kedd

Szeretett barátaimnak a közel -és távolban levőknek



“Ma imádkoztam érted, és tudom, hogy Isten meg kellett, hogy hallgassa. Éreztem a választ a szívemben, bár Ő nem szavakkal beszélt. Nem kértem gazdagságot és hírnevet, tudtam, hogy téged ezek nem érdekelnek. Sokkal tartósabb kincseket kértem Tőle. Azt kértem Tőle, hogy legyen melletted minden új nap kezdetekor. Hogy adjon neked egészséget, áldjon meg, és küldjön neked barátokat, akikkel együtt járhatod az utadat. Boldogságot kértem számodra a kis és nagy dolgokban egyaránt. De leginkább szerető gondoskodásáért imádkoztam.”
(ismeretlen szerző)

Wednesday January 23, 2008 - 02:41am (EET)
Previous Post: Entry for January 22, 2008
Comments(9 total)

Erika
Offline
ó, ez olyan szép!!! - köszönöm :*
Tuesday January 22, 2008 - 08:58pm (PST)

maria
Offline
én is köszönöm!
Wednesday January 23, 2008 - 07:15am (CET)

Beáta
Offline
nagyon köszönöm kedves Anuska néni!pontosan ilyen imára van most szükégünk!*
Tuesday January 22, 2008 - 11:31pm (PST)

Eszte…
Offline
De jó ezekkel a sorokkal kezdeni a naport! Köszönöm!
Wednesday January 23, 2008 - 12:42am (PST)

Zsuzsa
Offline
én is nagyon szépen köszönöm!!! A Jó Isten áldja meg érte Annuska nénit!
Wednesday January 23, 2008 - 11:31am (EET)

Mónika
Offline IM
Nagyon szép.Köszönöm.
Wednesday January 23, 2008 - 11:40am (CET)

Evi
Offline
Haaat, ha mindenkit sorba tetszett venni, elhiszem, hogy ejjel haromnegyed 3-ra kerult a bejegyzesnek ideje -ha nem a gep van rosszul beallitva....;S meg az is hihetos, hogy mindenkiert imadkozott Annuska neni, honnan mashonnan lehet ekkora szeretettel birni, amit mi kapunk itt kenyezteteskeppen?Koszonjuk, MINDENT koszonunk!Joindulatu Atyank "szereto gondoskodasa" legyen Annuska nenieken is, A M E N !!!
Wednesday January 23, 2008 - 12:55pm (EET)

Noémi
Offline
Köszönöm:)
Wednesday January 23, 2008 - 09:28pm (CET)

marti
Offline
koszonom.:)
Friday January 25, 2008 - 11:49pm (EET)