2009. július 15., szerda

Három kislány előad/Kovásznáról.Zaboláról/

Ez a kép is a múlt héten készült.




Posted by Picasa

Tábor/ a harmadik gyerekhét résztvevői/

Hazamentek a gyerekek.
Ismét üres a tábor.De nem sok ideig.Csak két nap.És jönnek a tinik !!!Várjuk őket !
Akik most hazamentek vittek a tarsolyukba haza új ismeretlen szavakat.Igen ,mert ez angol tábor volt.És voltak közöttük olyanok is,akik itt mondták el első imádságukat.A turnus végefelé türtént,hogy egy alkalommal kettős-hármas imacsoportban folyt az imádkozás .Egy keresztúri kislány ült mellettem.Igy imádkozott :
Drága Úr Jézus.Köszönöm,hogy itt lehettem ebben a szép táborban!Csak az a kár,hogy nemsokára haza kell menni .
Ilyen egyszerü volt a Szidi imája./scurt si clar/





Posted by Picasa

2009. július 14., kedd

Váradi csoport
















A Barnabás Üdülőházban(amely a mozgássérültek számára készült)ők voltak a második turnus .
Nagyon jó volt a hangulat a csoportban.békesség,öröm szolgálatkészség jellemezte őket.Tőlük is nehéz volt elbúcsúzni.....



2009. július 12., vasárnap

Újabb tábori pillanatképek

Ezek a képek mind ma este készültek












Az elmult vasárnap Gyergyóban voltunk
















A fiatalok énekelnek Erikával.A Zsolt fia Ricsi kiséri az orgonán.Zsolt testvérünk Erkeden (Szilágyság)volt bemeritésen.
A másik kép pedig a vonatablakon keresztül tárult elénk.Gyönyörü táj....ott Marosfő környékén.

Sára zongorázik

Mig Sándor a betonkeverőnél keményen dolgozik,Sára a hangokat keveri a zongorán.
Ma jutalmul a csendes jelenlétért ott a kápolnában egy szem cukrot kapott tőlem./csak ennyi édesség van megengedve neki/
Ahogy a gumicukrot nyalogatta ezt mondta nekem:
- Veress mama!Én olyan boldog vagyok!
-Miért vagy boldog ,Sára?
Azért,mert adtál nekem egy cukorkát.../ez volt a rövid és egyszerü válasz....
Egy szem cukorka és boldog a kislány....
A mi mennyei Atyánk mennyi áldással elhalmoz.
Tudok minden apróságnak örülni?

Sándor vőnk a betonkeverő mellett....

A lapátolás ebben a nagy melegben,nem olyan kellemes.De Sándor olyan örömmel és szeretettel csinálja.Örül,hogy segithet.
Holnap Radnóton lesz a gyülekezetben,a férjem is ,Borzási Gyula tv,is.Úgy néz ki,hogy a radnóti gyülekezet csatlakozni fog a vásárhelyi körzethez.


2009. július 11., szombat

És tizes lett !

Igen,a mesteri szakdolgozatára Ernő tizest kapott.Ennek az eredménynek a lányai is örülnek.Ugyanakkor őket is motiválja a szorgalmas tanulásra.
Engem is hálára késztet és csodálatra ez az egész .Hálára az Úr felé.Mert mekkora öröm járt át akkor amikor Ernő fiunk elvállalta a gyülekezetplántálás nehéz,de szép munkáját Székelykeresztúron.Tanügyi káderként,ugyanakkor továbbtanulóként ,valamint lelkimunkásként,családapa és férjként sok munkát vállalt fel.És Isten nem maradt adós.Ezért a jó jegy!
És még valami....Ha visszagondolok Ernő gyerekkorára,arra a balesetre ami vele és a bátyjával történt..kisgyerekkorukban.koponyatörés,agyrázkódás/egyik szeméről nem is lehetett tudni,hogy megvan-e vagy kifolyt,úgy eltorzult az ábrázata,homlokán egy bemélyedés ,szemhéja kitüremkedve ,kómás állapot,érzéketlen test,nemreagált semmire...stb,amire az orvos azt mondta,hogy jobb lenne ha nem maradna életben,mert soha nem lesz normális,nem beszél,nem lát,nem hall...stb.Annyian imádkoztak érte és Efraimért.....és Isten csodát tett.Tejesen meggyógyitotta őt is,Efraimot is és később megtérésük után elhivta mindkettejüket a misszióba.
A dicsőség egyedül az Istené.Hatalmas Urunk van !Érdemes Benne bizni !
Ezen a héten,ami már a harmadik gyerekhét Ernő és felesége a táborfelelős.Jó segitséget kaptak
Borzási Péterben,valamint János Csaba és felesége,Tóth Zoltán és Napsugár lányunk is .Sándor vönk pedig nekünk itt a ház körül segit az épitkezésben.Kell egy kis bővités,mert 22-en vagyunk már.És szeretünk együtt lenni néha,amikor csak lehetséges.

Nagyszebenben-csak egy nap mégis sokat jelent


Múlt héten kedden Szebenben voltam Ernő fiunk és családjával.A mellékelt képen látható az az egyetem,ahol Ernő vizsgázott.Most fejezte be a mesteri fokozatot.Hét éven át járt Szebenbe.Először öt éven át az angol-német egyetem,utána két év a mesteri.
Most mindennek vége.Befejezte,hála az Úrnak !

2009. július 4., szombat

Csupa öröm a táborban lenni !


Nagy érdeklődéssel hallgattuk az elmúlt napokban Kornya Mihály úttörő életrajzát,munkásságát képekkel illusztrálva.A képeket Borzási Mirjám készitette (grafika).A misszióstörténetet Kornyáról Borzási Johanna mondta el.Élvezettel hallgattuk.Borzási Tábita az énekszolgálatokban segédkezett.
Az édesanyjuk Márta vezette és szervezte a többi tanitóval együtt a programokat.Milyen szép és jó dolog,mikor az anyuka a lányaival igy együtt tud dolgozni.
De nem hagyhatom szó nélkül azt sem,hogy az unokatestvérük Péter milyen szépen vezette az énekléseket! A zenei szolgálatban sokat jelentett az ő tudása és kitartása.
Alkalmam adódott elbeszélgetni Kiss Adinával is ( váradi óvónő).Már rég vártam a találkozást vele.Ő pedig gyerekkori emlékeimről és gyermekeim gyermekkoráról faggatott........A Tarzan teraszon a csend alkalmas volt arra,hogy Isten elé jöjjünk háladással és kéréseinkkel is.

2009. június 29., hétfő

Estére vissza a Táborba








Csikszeredában is voltunk délután






További képek


Táborozó gyerekek a kisteremben
/rajzolás közben/