Barnabás ekkor már tolókocsiban volt.Kb.11 éves lehetett,amikoor ez a kép készült.
Az a szelid tekintet,az a mosoly olyan sokat mondott nekünk.
Nyolc évesen már élő hite volt.Összetört szivvel,bünbánó imával közeledett a kereszthez,Jézus Krisztushoz és bünbocsánatot nyert,új életet.
Attól kezdve tudta,hogy rövid földi élete ha elmulik,a mennyországban lesz örök lakhelye.
Elfogadta a betegségét,a közelgő halált és nem lázadozott Isten ellen.Kereste ,s imádkozott azért,hogy minden napja hasznosan teljen el.És úgy volt.Halála előtt egy néhány héttel bizonyságot tett
600 ember előtt arról a békességről,ami a szivében van.Akkor volt a Táborban felépült Kápolna megnyitója..És hogy az ő élete a vége felé tart....
Nagy az öröme,hogy láthatja az új épületet,de még nagyobb öröm lesz a mennyben,ahol dicsőithetjük Istent.Azt is elmondta,hogy a békességet az Úr Jézustól kapta.
E földi életben nehéz,de megéri BENNE bizni.Lehet,sokat kell szenvednünk,de ezáltal sok dolgot meg lehet tanulni.Nem hiábavaló a szenvedés !Aki kitart mindvégig ,az megkapja a jutalmat.
Kivánom,hogy mindenki megtapasztalja ,milyen ez az öröm és békesség!
/idézet a bizonyságtételéből mely elhangzott 2001 május 21-én/
