Szent a béke!

Hamar megbocsátottak egymásnak,és tovább játszottak együtt.
Az Úr Jézus azért mondja: "

Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába. Máté 18,3

Boldogok akik sírnak......

mert ők megvígasztaltatnak.
Az unokatestvérek :Jémina és Kamilla- néha megbántották egymást.Azonnal meg is bánták.Keservesen sírtak emiatt...... Nem sokáig,....mert hamar kibékültek.

Az elmúlásról

Már egy hete annak,tehát múlt hétfőn egy temetésen vettünk részt itt Gyergyóban.Barta Sándort temették ,aki Csikból került ide.Rákos beteg volt.Református pap temette.Hangzott az ige.Vajon milyen helyre hullott az igemag?
Fia Jocó és menye Csilla ,valamint két lányunokája jelenleg Amerikában él.Ők sajnos nem jöhettek el a temetésre.Csillát még annakidején Csikszeredában az elsők között ismertük meg.A gyerekei kezdtek járni a gyerekklubba,Csilla elkisérte őket,s ahogy telt-mult az idő előbb ő,majd a család többi tagja is az Úr követői lettek.Az Úr áldja meg őket ott ahol most élnek!Nekünk nagyon hiányoznak!
A temetés alkalmával gyönyörüen sütött a nap,mintha elérkezett volna a tavasz.A két unokánk is ott volt.Most szembesültek talán először a halál gondolatával .Két nappal korábban egy dolmányos varjú repülés közben lezuhant és épp az udvarunkra esett.Kb.40-42 cm volt.Reggelre ez a beteg varjú megfagyott.A két gyerek Jémina és Kamilla nagyon sajnálták...és ugyanigy ezt a számukra ismeretlen Sanyi bácsit is.A halállal kapcsolatosan sok kérdésük volt.....

Záróbeszéd,üdvözletek átadása

Gondolkodunk az elhangzottakon.....

Kamilla,Jémina, Miki és Dániel

Tordai testvéreink látogatása/folytatás/

Bizonyságtételek szóban és énekben is

Tordaiak látogatása képekben elbeszélve

Februári pillanatkép

A fenti kép a lenyugvó nap fényjátéka a konyhánk falán.Nem az ablakban,hanem a falon!A keresztet egy lábnélküli ismerősünk készitette.
Erről a keresztről eszembe jutott az az ige, ami az I.Kor.1,18-ban található és az új Kápolnánk fő falán is ez látható itt Gyergyóban:"A keresztről szóló beszéd Istennek ereje."
Erről az erőről tettek bizonyságot Tordáról érkezett testvéreink,akik most vasárnap meglátogattak.Következő bejegyzéseimben részletesebb képes beszámoló......

Szeretetben

Ennyire közel volt egymáshoz a szerda esti bibliaórán is a két unoka:Kamilla és Jémina.De mennyire örültem,hogy több mint két órán át végig ültek,csendben voltak és szerették egymást.Mert néha az is előfordul,hogy vitatkoznak azon,ki tud szebben enni(csámcsogás nélkül)
ki tud szebbet rajzolni,hamarabb megtanulni a verset....Szóval vitázni szoktak-(korban elég közel vannak egymáshoz:Kamilla négy éves,Jémina öt lesz márciusban),de hamar elsimul minden....
Hogy jól viselték magukat az imaházban,ahhoy hozzájárulhatott az is,hogy elfáradtak.Reggel fél tiztől úton voltak délután majdnem háromig velünk együtt.Székelyudvarhelyre kellett mennünk hivatalos dolgainkat intézni.Zsolt volt ismét segitségül.Vitt és hozott.
Útközben Jémina azt mondta.Tata már elég sokat felejt...Nem tudja melyik Kamilla,melyik Jémina,de azt nem felejti el,ha valami rosszat csináltam valamikor......Nevettünk ezen.
(Megjegyzés : A tata a nemlátása miatt tévesztette össze a két unokát )

A telefon

Kamillának nagy öröm,mikor meghallja a vonal túlsó végén az édesanyja,édesapja hangját.Látva őt,arra gondolok,vajon én is ilyen lelkesen örvendezve számolok be az én mennyei Atyámnak a napi történésekről?Egyáltalán adtam-e hálát azért,hogy nála a vonal sohasem foglalt,mindig van ideje meghallgatni engem...És mégis mennyi időt elszalasztok....Mérlegre kellett állnom....hijjával találtattam, megalázkodtam.
Kamilla példája arra serkent,hogy amilyen izgalommal várja itt a nagyszülőknél az estét/akkor ingyenes a telefonálás/úgy vágyjam én is az áhitat időszakát .
Hétfőn éjjel hazaérkezett a férjem is februári második missziós útjáról.Milyen jó ,hogy van telefon.Igy tudtam meg,hogy kisérő nélkül utazik haza.Kissé aggódtam,hogy száll majd le a célállomáson,mert kevés ezen a vonalon az utas az éjjeli órákban.Imádkoztam nemcsak én,hanem mások is , és Isten adott egy olyan jegykezelőt/kalauzt/ aki nemcsak a leszállásban segitett,hanem érdeklődést is mutatott a hit dolgai iránt .Hála érte az Úrnak!Hála Zsoltért is aki lement kocsijával az állomásra és igy minden baj nélkül hazaérkezett a férjem (az unokáknak a nagytata,akit nagyon vártak).
Nem emlékszem már, mikor volt az,hogy hálát adtam az Úrnak a telefonkészülékért..A telefonfülkéért igen..arra emlékszem.Magyarországra kellett mennem egy mütétre a kommunista időben(Kolozsváron sugarazni akartak)Ákosék jóvoltából elmentem Bp.re,de csak úgy adtak turistaútlevelet,ha Keletnémetországig váltjuk a jegyet,és úgy vissza.Igy történt,hogy a Berlini állomás várótermébe nem engedtek be,csak reggel felé, igy egy egész éjjelt a 12 éves fiammal Efraimmal egy telefonfülkében töltöttünk felváltva.Egy darabig én ültem és szundikáltam a fülkében,aztán felváltott ő.Csak itt éreztünk egy kis szélcsendet,mert a peronon fújt a szél nagyon...Nagyon hálás voltam akkor azért a telefonfülkéért.A mai nap a telefonkészülékért.a telefonálás lehetőségéért szeretnék köszönetet mondani az Úrnak.
Neked van telefonod?Vagy éppen mobilod?Adtál-e már hálát érte?Hányszor életmentő fontossággal bir...

Épitkezés

A fenti kép a szombati gyerekfoglalkozáson készült.A gyerekek egy csoportját látjuk,akik néha igy is játszanak:nagyobbak a kicsinyekkel együtt épitkeznek fajra és nemre való tekintet nélkül.
Az Úr áldja meg őket,hogy mindig tudjanak kreativak lenni és főképp,hogy legyenek mind az ÚR tanitványai

Újabb öröm

Ma újabb örömöt adott az Úr nekünk.IRÁS A FALON-éneklés az irásvetitő segitségével...és ez már a gyülekezet tulajdona.... Már nagyon nagy szükségünk volt rá.A Szász Imre tv.által Nagyváradról küldött énekeskönyvek eddig jó szolgálatot tettek.DE kevés is volt, s egyre fogyott és kopott a három év alatt.A férjem a közelmúltban Zilahon valakivel beszélgetett éppen erről.A beszédfoszlányok egy harmadik testvér füléig jutottak és meglepetésként karácsonyra egy csomag érkezett Gyergyóba a gyülekezetünk számára.Mi volt benne?Egy irásvetitő...
Ma az imaórán hálát adtunk az Úrnak a Bécsben élő Szabó Ferenc testvér és családjáért,valamint Borzási István tv és családjáért(tehát az adományozókért)előbbi az irásvetitőt,utóbbi a az új hithangjai énekek fóliáit ajándékozta gyülekezetünknek.És mindez az Úrtól volt."

" Mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam.Ésaiás 65:24"
Hányszor átéltük ezt már a kápolnaépités ideje alatt.Áldott legyen az Úr,hogy letekintett a mennyekből erre a városra,azért kedvez nekünk ilyen módon is.
Novák testvér szolgált délelőtt,délután a vezérfonal szerinti igékből.Komoly üzenet volt mindaz amit átadott, és ahogy átadta.Az intés,parancsolat amit az Úr üzent nekünk ezen a napon, az mind komoly.Megmozgatta a szivünket.....Közöttünk volt az ÚR!
Imádkoztunk Kónya Dénes testvérért is,aki újra visszajön még hozzánk dolgozni,hogy az imaház vendégszobája is elkészüljön.
Imádkoztunk a tordai testvérek látogatásáért is ami jövő vasárnap lesz esedékes.Az Úr segitse meg őket is és minket is,hogy e látogatás során egymás hite által épülhessünk.Nagyon várjuk őket!

A két Daniela között

Mindkét lányt : a csikszeredait és a gyergyóit is ajándékba adta az Úr .Segitségként rendelte a gyermekmisszióba.Egyik Amerikába ment férjhez,a másik Izraelbe megy .Az egyiknek tavaly volt a mennyegzője Csikszeredában ,a másiknak ezévben/ májusban/ lesz a mennyegzője Izráelben.
Mindkettőjüknek a román nyelv az erősségük,de magyarul is beszélnek. Mjndketten angolt tanitottak a gyerekklubban.De ami a legnagyobb öröm,hogy mindketten igent mondtak az Úrnak.amikor megtértek.Hiányukat érezzük ,érezni fogjuk.de az Úr gondoskodott mindkét gyermekcsoportban az utódlásról.Annakidején Kui Enikő vette át a stafétabotot Csikszeredában,itt most Novák Erika Gyergyóban (ő M.O.-ról költözött ide férjével és 3 gyermekével).A mi Istenünk olyan szépen irányitja a dolgokat.Ha vannak engedelmes lelkü sáfárok akik beállnak az Ő szolgálatába Ő gazdagon megjutalmazza öket.Ehhez nem fér kétség.Bárcsak még lennének ilyen önkéntes munkások!!!Bárcsak buzgóbb lennék az érettük való könyörgésben.